Kerekešová, Sylvia et al.: Főúri terítékek az Andrássyak asztalán. Kiállítás a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeumának gyűjteményéből (Eger, 2003)
Dinnyealakú fedeles krémeš tálka Magyarország, 18. század második Fele A I 7. század során alakult ki az egységes képet mutató evőeszközkultúra. A kezdetben késekből és kanalakból álló készleteket általában gazdagon díszített nyéllel látták el. Az evőeszközök sorában a kés a legrégebbi, hiszen azt már az őskor óta használta az ember. A hosszú fejlődés során kialakult kanálnak egyre hosszabbodó nyele is alkalmat adott a díszítések megjelenésére. Angliában és a német területeken igen közkedveltek voltak a Krisztus és a tizenkét apostol alakjaival ékesített evőeszközök. Az evőeszközök sorában a villa a legfiatalabb. A 16. század során Itáliában jelent meg és a 17. század derekáig tartott, amíg Európa-szerte az étkezések elterjedt használati tárgyává vált. Addig csak a kanál és a kés volt használatos, amely egyaránt szolgált az étel szeletelésére és a falat szájbavételére. A 18. század végére már kialakult a sok darabból álló készletek iránti igény, amelyeket már szakosodott gyárakban fémből és ezüstből készítettek. A korszak két legismertebb evőeszköz gyártója a párizsi Christofle és a bernsdorfi Krupp cég volt. A 18. századi polgárosodás során a lakosság széles körei vették át, és utánozták az arisztokrácia étkezési szokásait, melyek hamarosan egész Európában elterjedtek. Minden fogáshoz külön terítéket használtak és az asztal körül ülők a középen elhelyezett tálakból szolgálták ki magukat, kínálták asztalszomszédaikat. A konyhákat gondosan elválasztották az ebédlőktől, többnyire az épületek távolabbi részében rendezték be, hogy az ételek elkészítésével járó illatok és zajok ne 9 Kávéscsésze aljával Csehország, 19. század eleje Andrássy Géza gróf alakjával díszített tányér Brezová - Csehország, 19. század vége
