Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Mészáros Mihály, a csépai halottlátó
Végezetül röviden szólunk a halottiétó alakjáról is mondáinkban. Diószegi Vilmos és Nagy Ilona az első csoportba a tudományszerzésről szóló mondákat utalja, s ezen belül három variánst közöl. Ezek számát itt éppen a legtipikusabbakkal is még szaporítani tudjuk: külön csoportba sorolhatjuk a foggal való születést; betegség, megrázkódtató élmény hatására, vagy minden előzmény nélkül huzamos ideig alszik /elrejtezik, elragadtatik, ellesz - tetszhalál állapotába kerül/; a tudományt kézfogással adja át /ritka/; tudásukat könyvből szerzik /ritka/. A tipikusnak tartott mondaszüzsék másik csoportja az útban a halottlátóhoz címmel jelölhető. A megemlíthető variánsokról méltán jegyzi meg Nagy Iloná i hogy „félúton vannak a memorat-tól a fabulát felé." 122 A harmadik csoportba sorolják a halottlátók tudósításait a másvilágról . Végül a negyedik csoportba kerülnek az élménytörténetek a halottlátók tudósításairól. Az itt említhető történetek közös vonást egy-egy halottlátó személyéhez kapcsolódva azon a kisebb-nagyobb területen belül mutatnak, amely a halottlátó tevé123 kenysegi, ismeretségi körzetet jelenti. A halottlátóról szóló mondák, történetek részletes, elemző feldolgozása még várat magára. A fentieken túl fontos feladata a néprajzi kutatásoknak, hogy a viszonylag intenziven élő magyar halottlátó - halottlátás eredetével, képzetkörének kialakulásával stb. mielőbb részletesen foglalkozzon. A képzetkör Ősiségét, de egyúttal perifériára szorulását is jól példázza , h ogy sűrűbb előfordulása a Zagyvától a Sajóig a palócföldön, valamint a székelyek és a csángók körében tapasztalható .' Azokon a területeken tehát, amelyeken általában a magyar népélet legarchaikusabb elemeit is feltaláljuk, ahol a laikus vallásgyakorlat és elképzelések is nagyon sok Ősi, középkori elemet őriznek. Szórván yos előfordulásai az Alföldön esetleg részben palóc kirajzásokkal is magyarázhatók . 1 * Olyan közösségek őrzik emlékét, mint pl. a vizsgált Csépa , ahonnan közelmúltunk egyik leghíresebb halottlátója, Mészáros Mihály híre messzire terjedt. E k özség arculata sok hasonlóságot mutat az északi magyar nyelvterület , a palócok lakta vidék kultúrájával . Ennek ellenére túlzás volna a csépa i halottlátó működését a község palóc eredetével, kultúrájának palóc vonásaival magyarázni. A halottlátó - halottlátás képzetkörének Zagyva és Sajó folyók közötti, tehát palóc területen való előfordulása, és Csépa lakóinak palócföldi származása ugyan erre enged következtetni. Mészáros Mihály, a csépai szentember, a léleklátó élete és működés e kapcsán csupán a hasonló körülmények meglétére emlékeztetünk, amelyekkel a palócföldi halottlátók esetében is találkozhattunk.
