Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Mészáros Mihály, a csépai halottlátó
nem mondott."-^" „Kérni így nem kért semmit senkitül. Csak hát, mint annak idején a papok, meg hát még máma is, penitenciát adott ... annak a Mária-szobornak vót egy kis szekrénnyé, odatették azt a kis alamizsnát, amit kapott a papa, aztán nem tudom hány Miatyánkot, hány üdvözlégy Máriát, meg hány Úrangyalát... imádkozzon, meg süssön a szeginyeknek egy cipócskát, a kúdusoknak."-^ iiBgy /helyi/ pappal vót neki vitája. Az csak azé haragudott rá, hogy mindig aszonta, hogy csendes misét /mondassanak/. Az kigyütt hozzá, oszt mondta: Mihály bácsi, én nagyon megértem, én el is hiszem magának - mer hát azok is elbeszélgettek és nem birta hazugságon fogni -, de nem jobb vóna az a jó nagy énekes mise? Nagyapó azt mondta, hogy nem! Plébános úr, nem a nagymise a lényeg, hanem a szentmise áldozat; Én azt mondom, hogy a szentmise áldozat minden harangszó nélkül is értékes. Mer nem a harangszó, hanem a miseáldozat az érték... /Különben/ nem vót a papokkal semmi. Vallásos életet élt, a családot is úgy nevelte... A csendes miséért kevés pénz járt."^ 6 Különleges képességét általában elismerték, tudását nagyra tartották. ,, Nagy szellemi tudása vót neki. Vótak olyan nagy zsótárkönyvei, oszt azokbú tanút."-*7 ÉLETMÓDJA, VAGYONI KÖRÜLMÉNYEI Tudták Mészáros Mihály ról, hogy senkitől sem kért pénzt, ám a beszélgetést mindenki megfizeti - önkéntes alapon. Éppen ezért vagyoni helyzetéről ellentmondó vélemények éltek és élnek a környéken, de részben még Csépá n is. Jól szemléltetik ezt az alábbi történetek. Vásár volt Csongrád on. M Járkálunk a vásárba össze-vissza, nézegettük a teheneiket, hogy melyik, milyen. Csak egyszer megakadunk, hogy egy csomó kupec össze van ott gyülekezve, vótak vagy heten, vagy nyócan. Hát ugyancsak harsogják ám, hogy hát az annya úristenit, így meg úgy! Hat ökre jár annak ki az udvarábú! Meg e', meg a'. A másik csak mondja, nincs ennek semmilye se. Nem hogy hat ökre vóna. Micsoda, te esméred, hogy nincsen? Hát én jobban ösmerem. Bizon van annak, meg olyan háza, hogy nem tudom! - Hát oszt erre megakadt nekem is a fülem, de még a tanítónak is ... mit beszélnek itten. Hát én oszt nem állhattam, kiléptem a sorbu, már mikor jól kihallgattam őket. Mondom, hajják-e! Nekem vóna jó! Jussolnék az ökrökbü én is! Akkor váltak szét a kupecok, hogy mit beszélnek, ki előtt. Akkor mondom, hogy énnekem vóna a' jó, mer akkor jussolnék belüle. Sajnos, mondom, nincsen annak szeginynek csak az inge, a rajtavaló, egyéb nemigen."-^ „Szegény akar mit csinát, ő határozottan nem azé csináta, hogy meggazdagodjon. Mer úgy maradt ő a maga valóságába szegény embernek. Nem vót csak egy rossz nádtetős épülete, azután egy kevéske kis szőlő, talán 600, 700 kvadrát összesen. Ő azokat dó— gozgatta, de nyomorék ember vót különben. Nem annyira, /csak/ hogy a fölsőteste, egy ló átharapta a mejjit. Gyerekkorába. Mer ő árvagyerek vót."^ „Miska bácsi gyerekkorában pásztorkodott. Mer akkor ez a közsig alig állt néhány házból, alig volt százegynehány ház. Lent arra a Hót-4?isza környékén nádas határ vót, nádas, meg legelő, persze aztán szépen szántóvá tették az egészet. Vót olyan terület, ahol vadkacsák jártak, ahol lovat legeltettek. Miska bácsi pásztorkodással foglalkozott, meg mezőőr volt, ahogy én hallottam. Ugy is hívták, hogy Csősz Miska bácsi , Csősz Mészáros Miska . Mer másik Mészáros Mihály is volt a faluba." 6 ^ „Nagyon szegény munkásember vót a szőlőbe. Úgy hívták azelőtt, hogy kapás. Vótak nagygazdák, oszt vót egy nagy darab szőlő, vót vele egy kis házikó, oszt ilyen családoknál vót. Meg csősz vót, ilyen mezőőr-féle a szőlőbe, meg kapás." 6 ''" Csépá n a szőlőbeli munkájára emlékeznek a legtöbben, arra, hogy kapás volt, s arra, hogy saját kicsi szőlőjét művelte. Vállalt más munkát is. Volt a helyi malomba fűtő, könynyebb munkát végzett.
