Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Mészáros Mihály, a csépai halottlátó
„Helyből is jártak hozzá sokan, hát akinek halottja volt. Vidékről is, az egész országból. Még külföldről is írtak neki leveleket, Német o rs z ágb ól t Csehországb ól. Inkább idősebb korúak jártak hozzá... férfi kevés, de az is volt, de inkább nők."*^ „Mostanában már nagyon nem emlegetik. Vonaton, sokat járok be Szolnok ra, oszt kérdezték már, hová való. Mondom, oszt mondják, jaj, Csépá ra! Élt ottan egy szentember. Nincs már meg ugye? Kécske iek kérdezték. Onnan is sokan jártak hozzá. A szentember, meg Léleklátó Mihály bácsi, így jellemezték. Még idősek, ha így emlékeznek rá."^ „ Kürt rül jártak, de nagyon kicsibe. Főleg katolikusok, de jártak reformátusok is. Sas rul. Kürt rül kevés. Cibak rul nagyon sokan, de hát az katolikus. Cibak nagyon jó helye volt, rengeteg ismerőse. Kunszentmárt on is. Szóval az egész országból jártak hozzá."^ „Híre öt-hat megyében elterjedt, mindamellett én, ki eleget érintkezem a néppel, mindössze három esztendő óta tudok róla, bár a csépai ember már valami tizenöt év óta van abban a foglalatosságban, hogy látja a halottakat." - irja Tömörkény István .^ Amikor századunk elején Tömörkény István feleségével együtt nála járt, Csépán a vendéglőben foglaltak szállást. Sokan jöttek ugyanis olyan távolból, hogy kénytelenek voltak Csépán éjszakázni. /Lásd térképet!/ „Akik messzirül gyüttek, azt hiszem, úgy is vót, hogy aludtak náluk. Már igy nálunk nem, mer akkor már jobban vót vonatjárás Tiszaug rú. onnan jöhetett gyalog is, 12 km út azelőtt nem nagy út vót, máma nagy út. Akkor sokat gyalogoltak. Meg ott Kuns zentmárton 15 km, Csongrád 12, vonatjárás vót onnan. De hallottam anyáéktú, hogy bizony sokszor tizen is aludtak ott. Ahogy tudtak, hát a fődön aludtak. Meg hát csak vótak ismerős családok, azok is nagyon szivesen adtak. Szeged ríí nagyon sokan jártak. Azok ugye nem tudtak visszamenni, majd Csongrád ra hajóval mentek és nagyon sokan náluk aludtak. Oszt akkor hajnalban elindultak."^ 6 „Ezeket, akik így késő este jöttek, azokat elszállásolták itt a környékbe Csépán. Nagy vót az ismeretség, meg még a pap el is ment, hogy adjatok már ezeknek a -57 szerencsétleneknek, most gyüttek, aggyatok már nekik helyet."^' A HALOTTLATÓNÁL Mészáros Mihályt emlegetve, a történetek, visszaemlékezések nagyobb része arról szól, hogy a halottlátónál jártak, s az mit mondott nekik, hogyan viselkedett, és hogyan viselkedtek az őt felkereső idegenek. Ennek kapcsán felemlegetik kapcsolatát a halottak lelkével, s részletesen elmesélik a beszélgetés körülményeit. „Mindig találkozott velük, oszt ott látta, hogy melyiknek milyen helye van, melyiknek mit kell utána tenni, hogy hamarabb megszabaduljon a szenvedéstül, mer azok egy borzasztó lemorzsolódott emberek a másvilágon, mer azok nem tudnak a többiekkel menni. Hogy a többiek hogy tudnak örülni, szabadon vannak már, hogy azoknak milyen öröm ott az énekük, de ezek, akik szenvednek a tisztítótűzben, ezeknek osztán nagyon rossz soruk van. Aszonta, hogy minél többet tenni a halottaké! Mindig aszonta, hogy ne csak a hozzátartozók, mer lehet, hogy azok nem mondanak értük egy amment se, hanem minden ember, akinek van hozzá lelke, mindig imádkozzon a halottaké, mer borzasztó rá vannak szorulva. Ilyen dogokat hallottunk és gyerekésszel belénk vésődött."^ 0 „Volt vagy 50 éves, mikor ez kezdődött. De előzőleg már tudott. így sugallatok jöttek neki és beszélt egyiknek, másiknak... így férfiak között dógozott, aratás, s cséplés, meg ilyen munkákba... úgy tudom, elég későn is nősült... Minden éjfélkor, bárhogy aludt is, az kiment. Mezítláb. Még télen is. Éjfélkor mindig kiment. Az apai nagymama kérdezte tőle, hogy tessék mondani nászuram, mér mén ki? Hát aszongya, szeretnék tanákozni vélek. Aszongya, vigyen ki engemet is. Szó se lehet róla, úgyse látná, úgyse hallaná, mer olyan sokan vannak, oszt olyan szépen énekelnek. Oszt vót, amikor azt mondta neki: nászasszony, hallotta most, hogy milyen gyönyörű Mária-éneket
