Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Mészáros Mihály, a csépai halottlátó
A halottlátó - halottlátás jelenségét, képzetkörét néprajzi irodalmunkban nem mondhatjuk kellőképpen feldolgozottnak. . 1 ,23 Mindmáig Diószegi Vilmos , ill. korábban Fekete József és Nyári Albert ^ Írásai, tanulmányai a legrészletesebbek, bár kisebb közlésekben, szórványos adatokban nincs hiány. Ujabban e sorok írója foglalta össze egy nagyobb terület, a Hortob ágykörnyék idevonatkozó hagyományait.^ Nagyon jelentős Czövek Judit kéziratos tanulmánya, amely a recens anyagnak, a szakirodalomnak eddig legteljesebb összefoglalása. A halottlátó az ún. természetfeletti erejű emberek csoportjához tartozik. Az alak és ezzel együtt a képzetkör nem ismert közönségesen az egész magyar nyelvterületen, földrajzilag kisebb-nagyobb területekhez köthető. Szórványosan az egész magyar etnikum ismeri. A halottlátó - eddig ismert - legkorábbi szakirodalmi említése a múlt század végéről való. Bálint Sándor bukkant rá éppen a csépai halottlátóról szóló irásra a Szegedi Napló 1895. évfolyamában. A csépai subás szent cimü névtelenül megjelent cikket talán Tömörkény István irta. Kandra Kabos Magyar mythologiájában sajnos csak általánosságban tesz említést rólukí „Majdnem minden vidéknek megvannak a magok tudós emberei és asszonyai, kiket a nép messze vidékről is megkeres, hogy ügyes-bajos dolgaikban segitségöket kérje. A néphit valónak tartja azt is, hogy vannak látó asz szonyok , kik a halottakat látják, velők beszélnek és kívánságukat tőlük kitudhatják Ugy vélem, hogy ősvallási hagyományos gyakorlattal vagyon bennök dolgunk."^ Ezután a dormándi és a szalacsi halottlátó asszonyt említik. Századunk első évtizedében a dormándi asszonyok mellett írnak a novaji , a mezőtárkány i, a jászberényi , a szemerei , az endrefalusi és az egerszalóki halottlátóról.^ A harmincas években szerzünk szerzünk tudomást a Cserszegtomaj on élő, de zalai származású halottlátóról.^" 5 A negyvenes években a már megismertek mellett említik a borsodivánkai halott látó embert,^ újra .a jászberényi halottlátó asszonyt^ és a csépai embert.Az ötvenes években jelentek meg adatok a markazi , egy torontálmegyei és egy valéni / / 14 15 /Moldva/ halottlatorol, az orosházi táltosról, ^ majd a miskolci tudósasszonyig ról. A hatvanas évek irodalmában bukkanunk a szalacsi , a putnoki és a petneházi 1 n -I Q halottlátókra. ' Ekkor említik az újszászi léleklát ót is. A közelmúltban több új 19 20 adatot jegyeztek le a bekecsi és sárospataki , ? a feldebrői , a nagyfügedi , a kábái^ halottlátókról, valamint istensegít si és dévai látó asszonyokról.^ Ekkor ismerjük meg a füzesabonyi halottlátót/Felsorolásunk nem törekedett teljességre. Az irodalomjegyzékben majdnem hiánytalanul megtaláljuk a halottlátókra vonatkozó irodalom felsorolását./ Meg kell azonban említenünk, hogy kéziratos gyűjtésekben, valamint pl. a Szolnok megyei néprajzi atlaszban jóval több a megemlített halottlátók száma. Munkánk során ezeket az adatokat csak részben tudtuk figyelembe venni. Itt említem meg, hogy szépíróink közül Tömörkény István , Gárdonyi Géza , Kádár Lajos és Veres Péter is írtak halottlatókról, alakjuk fel-felbukKan a paraszti önéletírásokban is. ^ MÉSZÁROS MIHÁLY, A CSÉPAI HALOTTLATÓ A továbbiakban Mészáros Mihály ról, a századfordulón élt csépa i halottlatorol tekintjük át a még élő, napjainkban is elérhető hagyományokat. Anyagunk nagyobb része Csépá ról, jórészt Mészáros Mihály hozzátartozóitól, és a környező községekből származik. A Mészáros Mihály ra vonatkozó korábbi irodalmi, szakirodalmi adatokat sem mellőztük. Az elbeszéléseket, a visszaemlékezéseket lehetőleg szó szerint idézzük.
