Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Örsi Julianna: Lakodalmi szokások Csépán
si lak od almait egyik megkülönböztető jegyeként éppen a kendő vőf ély jelvények közöt ti szereplését emlegetik. A csépa i vőfélyek a század elején görbebottal hívogattak. Díszes vőfélybot - a csépai ak szerint - Csongrád on volt használatban: ez egy egyenes bot volt, amelynek az egyik vége faragott volt. Erre szalagokat, zsebkendőt, kendőt kötöttek, a tetejébe pedig piros almát szúrtak. Tiszainokán és Tiszakürt ön a vőfélybotról már nem tudnak, Tiszaug on görbebotja volt a vőfélynek. A Ti szazugban mindössze Nagyrév en és Cibakházá n ismerik a díszes vőfélybotot. E típusú vőfélybot valószínűleg Csépán is ismert volt korábban. A vőfélyjelvényekben be következett változás folyamatát egy karcag i adatsorral szeretném bemutatni. Szentesi Tóth Kálmán a régi nagykunsági lakodalmakról írja le, hogy az 1880-90-es éve kig nA vőfinek rendesen piros meggyfából volt a botja. Erre kötötték a menyasszo22 nyos háznál a kendőket s a szalagokat." A mai legidősebb vőfélyek a csépa iakhoz hasonlóan már csak arról tudnak, hogy a vőfi görbebottal járt. Míg azonban Karcagon csak a menyasszony hosszú fehér szalagja maradt meg a vőfély bal mellére tűzve, Csépán a bot minden szalagja a vőfély mellére került. A vőfély szerepe már a lakodalmi előkészületeknél kezdődik, hiszen ő hívja meg a lakodalom vendégeit ós tapasztalatai átadásával részt vesz a lakodalmi étkek előkészítésében. Irányító tevékenysége a lakodalom napján különösen meghatározó. Meghatározza a nap időbeosztását, gondoskodik a szokások betartásáról, öszszeállítja az esküvői menetet, melyben elől megy, a felszolgálást irányítja. Szol gálata az újasszony táncával hajnali 2-3 órakor ér véget. b/ Násznagy II. József házassági törvénye éppúgy előírta, mint napjaink családjogi törvénye, hogy az érvényes házasságkötés egyik feltétele a két tanú jelenléte. 2 ^ Elsőként nA násznagyok vagyis tanúk jelenlétét a házasságkötésnél Kálmán király 2. könyvének XV. törvénycikke rendelte el, s azóta a társadalom minden osztályánál 24 szerepeltek". Csépá n is az eskü hivatalos tanúi a násznagyok mind az állami, mind az egyházi szertartáson. /6. kép/ Az egyik a menyasszony, a másik a vőlegény tanúja. E tisztségre rendszerint a keresztapát kérik fel. Ha távolban lakik vagy meghalt, a bérmakeresztapa vagy a nagybácsi helyettesíti, de lehet egyéb rokon is tanú. Bár ma sem kizárólag vér- vagy műrokon látja el ezt a tisztséget, de történeti adataink arra engednek következtetni, hogy korábban a násznagy a családdal nem állt ro konságban. /Adatainkat némileg bizonytalanná teszi, hogy csak az azonos családnevek alapján feltételezhetjük a rokonságot./ A násznagyok családneve 1756-60 1780-85 idegen 84 174 a vőlegény családnevével azonos — 5 a menyasszony családnevével azonos 2 7 Hogy a vérségi kapcsolat ez esetben nem kritérium, mutat ja az is, hogy a korábbi időperiódusban kötött 43 házasságnál az egyik tanú 32 esetben Joannes Tárcsányi senior volt. A faluban tekintélynek örvendő ember /főleg az a gazda, akinél dolgozott/ tanúvá választása tulajdonképpen a szegényebb néprétegnól e század
