Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Csépa - egy alföldi palóc kirajzás népéletéről (Összegzés)
kulturális .jegyek palócföld Alföld étrend - + rigmusok - + markoláb + kókós + mókár - + szakácska /kötény/ + kender morzsoiás /dörzsölés/ + héhel - héhelezés /kenderfésü/ + kóc /fonalminőség/ + Végezetül fel kell hívni a figyelmet újra egy sajátos körülményre. Csépa kulturális képe nem mutat az elmúlt tíz év kutatásai alapján egységes képet. Sajátos, olykor érthetetlen körülményekre figyelhetünk felo Egyes jelenségeket egyes adatközlőink közismert dologként mondanak el, míg mások - hasonlóan tősgyökeres csépa i családok erről nem is tudnak. A csépai társadalom tehát kulturálisan tagolt . Vizsgálataink nyomán legalább két réteg et állapíthattunk meg. Ezek számos dologban / házassági kapcsol atok jellege, nyelvjárás, származási tudat, eredethagyományok különbözősége stb./ eltérnek egymástól , ugyanakkor viszont a lényeges kulturális jegyek mindkét rétegnél azon osak ,, Ennek az eltérésnek okaira már utaltunk. Oka lehet tehát a nemesi múlt, a zsellér - nemtelen származás, a különböző vidékekről összetelepülés, esetenként az eltérő foglalkozás, a vagyoni helyzet, s ebből is adódóan a különböző társadalmi helyzet 0 Az 156 esetek többségében tehát egy-egy réteg hagyományairól beszelhetünk csupán. * A csépai hagyományos műveltség egész rendszere eltér az északi magyar /palóc/ kulturális képtől, de benne számos olyan jelenséget, jelenségcsoport találunk, amelyn ek szálai , eredői erre az észak-magyarországi területre vezetnek . Az Alfölddel való összehasonlításban pedig úgy is fogalmazhatunk, hogy a csépai paraszti műveltség lényeges vonásaiban megegyezik az alföldi műveltségi képpel, de benne nagyon sok olyan elem található, amely ettől az alföldi kultúrától eltér, párhuzamai viszont az északi magyar, palócnak tartott kultúrában vannak meg . S ezek a jelenségek több mint két é vszázadon keresztül úgy maradtak fenn, hogy közben Csépának semmi féle kapcsolata sem volt a kibocsátó területékkel , E jelenségek tehát a kultúra belső mozgásának , belső törvényszerűségeinek megfelelően őrződhettek meg , minden újabb külső ráhatás nélküle Közöttük találhatunk új, palócokra jellemző kulturális jegyet, bár vizsgálatunk szerint a táblázatban - legalább részben - felsorolt elemek a Hont - Nógrád- Heves megyei jelzett körzet kultúráját jellemezhették a 18. század idején, s a palóc szakirodalom szerint jellemzik ma is. A gazdasági és társadalmi változásoknak megfelelően a múlt század végétől megindult a csépai társadalom kulturális nivellálódása. E folyamatban az archaikus elemek, köztük a palóc reliktumok, de az alföldi kultúra archaikus elemei is háttérbe szorultak. A 20. század első évtizedeiben pedig megindult a tiszazugi települések kulturális integrációja is, amelynek tudati hátterét az 1920-1930-as évek fordulójának helyi eseményei /az arzénes per/ adták meg, felerősítve a már korábban ebbe az irányba ható tényezőket, mint a közigazgatási Összetartozás /Tiszai Alsó-járás, Kunszentmártoni választókerület és járásbíróság/ vagy az azonos vallási közigazgatás /katolikusoknál a váci egyházmegye, reformátusoknál a Hevesnagykunsági egyházmegye/, vagy a gazdasági integrálódás tendenciáit /útépítés, Tiszazugi vasút/. E szinten azonban ez az integrálódási, nivellálódási folyamat egy magasabb, országos szintű integrálódásinivellálódási folyamatba torkollik bele, viszonylag kevés helyet engedve a helyi elkülönülési, differenciálódási tendenciáknak. Ennek során pedig lassan eltűnnek az egyes települések és a tiszazugi kistáj sajátos vonásai is 0
