Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Csépa - egy alföldi palóc kirajzás népéletéről (Összegzés)
nepköszöntés, locsolás húsvétkor stb./. A vallásilag csaknem homogén Csépa szokásai természetesen élesen elkülönülnek a környező református települések szokásaitól. Hasonlóságot legtöbb esetben a közeli katolikus községekkel, Szelevénny el /ez sokáig a filiája volt/, Kunszentmártón nal, Cibakházáv al ós Csongrád dal mutat. Hogy mégsem azonosságról beszélünk e települések között, annak a gyér kapcsolatok az okai. Vannak, ha nem is nagy számban, olyan szokások, szokáselemek, amelyek párhuzamait újfent csak az északi területeken fedezhetjük fel. Ilyen a Csépa szűkebb környezetében ismeretlen Katalin-ág , Borbála-ág . A karácsony esti szokásokban, varázslásokban felbukkanó almát szintén északi eredetűnek gondolom, Szeged környékére is palóc telepesekkel juthatott el. Hasonló jellegű a karácsony esti mákoscsíkk al végzett szerelmi jóslás is. A csépa i hagyományban északi irányú eredetre utal a pünkösdi zöld gally , a húsvéti feltámadáskor /első harangszókor/ végzett féregűzés . bár ezek nemcsak palócnak tartott területen ismertek. /9. térkép/ Nagyon gazdag viszont az ünnepi szokásrend vallásos része, s e tekintetben egységesnek mondható a település. Ennek oka éppen a vallással való szoros kapcsolatában van a szokásrend egészének. /Ugyanezt lehet tapasztalni a társadalmilag sokkal erősebben tagolt Kecskemét esetében is, ahol az egyes felekezeti csoportok vallásos hagyományai - a csoportok társadalmi tagoltsága ellenére - egységesek voltak szintén./ Nagyon erős és gazdag Csépá n a búcsújáró hagyomány * Célja egykor Máriáradna , és újabban Petőfiszállás-Szentkút , valamint Csongrád és a kunszentmártoni karmelita búcsú . A korábban már emiitett énekes emberek, énekes asszonyok ezek szervezésében, vezetésében jeleskedteko Az ő tevékenységüknek köszönhetően éltek és működtek a különböző vallásos egyletek, társulatok, ők voltak a gyűjtői és részben szerzői is azoknak a kisebb nagyobb füzeteknek, könyveknek, amelyeket a csépa i hívek számára adtak ki. Nekik tulajdonítható, hogy meghonosodott Csépá n néhány ájtatossági forma, pl. a karácsony előtti Szent Család járás , karácsony nyolcadá nak megülése, a lourdesi ájtatosság , a Szent József zsolozsmája , a Szent Sír őrzése , a keresztjárás és a húsvéti temetői Jézuskeresés . Pontos szerepe volt a különféle szentelményeknek. E szakrális szokásrend intenzitását elősegítette a község értékrendje is, valamint az a tiszazugi református környezet, amelyben Csépa szigetszerűen élt. A népi vallásosság gazdagságát, intenzitását tekintve Csépa a palócfölddel és Szeged vidékével mutat rokonságot . Valószínű, hogy e gazdagság azonos okokra vezethető vissza, Csépán viszont eredménye lehet a palócföldi származásnak is. A jeles napi szokások és hiedelmek összegyűjtése és elemzése azonban palóc Összehasonlítás tekintetében kevesebb pozitív eredménnyel járt, mint azt a kutatás elején feltételeztük. Bencze Lászlóné kutatásai teljes áttekintést adnak Csépa népzenei hagyományairól, beleértve a hangszeres népzenét is. Az énekes gyermekjátékoktól kezdve a különböző munkaalkalmak dalain keresztül a jeles napi szokások dalkincséig tekinthetjük át e hagyománykört. Bencze Lászlóné megállapításai egybeesnek Szállási Sándor nak, az 1930as évek tiszazugi szociográfusának tapasztalával, miszerint Csépá nak és a többi kör112 nyezo falunak rossz a zenei hallása. A palóc kutatás részére megszerkesztett kérdőív álapján végzett gyűjtés csupán néhány palócnak vélt típus nyomára tudott rábukkanni. Ezek egy részénél is már a rádió, az iskola /27. kép/ és a helyi énekkar hatására gondolhatunk. Vannak palócnak tekinthető nyomok a jeles napok dalanyagában is. Rámutat Bencze Lászlóné arra, hogy a népdalokon kívül nagy számban énekeltek magyar nótákat, pl. a lakodalmakban, de más alkalomkor is. Figyelemre méltó eleme a csépa i lakodalomnak a seprűtánc . Megtaláljuk a farsangi szokásoknál a temetést parodizáló bőgőtemetést iSo 11 ^ A különböző egyletek, körök /gazdakör, iparoskör, munkásegylet stb./ báljai mellett századunk elején még megvoltak a hagyományos bálák névnap okon, disznót orb an, a fosztó ban, de tartottak még házibálat, un. patkaporos bálá t is. Néhány halvány palóc párhuzamot találunk a betlehemezés dallamaihoz. E játékoknál azonban - tár-
