Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Csetényi Mihályné: A születés és kisgyermekkor csépai hagyományai
Egy ráolvasással gyógyító öregasszonyt kértek meg, tanítsa meg őket is. „Nem érdemes lelkem beleavatkozni, nagyon sokat kell imádkozni." Nem adta át a tudományát. A szenes víz készítése minden betegségre jó. Egy pohárba három kanál vizet raktak, melyből kanállal újból kimérték és ráöntött ék a gyerekre. Amennyiben a pohárban több volt, mint három kanál - mert közben megszaporodott, akk or rontásról volt szó. A megmaradt vizet ráöntötték az ajtó sarokvasára, ezután megszűnt a betegség. Mondták, sokszor négy kanálra is megszaporodott a víz. - A szőlőben / Csépa . Tiszakürt/ egy öregasszony a következőképp gyógyította a beteg gyermeket. Pohárba egy kanál vizet tett, amelybe meggyújtott gyufát helyezett. Kavargatta, olvasót helyezett rá és imádkozott felette. Ezek hatására az egy kanál víz háromra is megszaporodott. Ezt többször is megismételte, hogy a betegség megforduljon. A kezelésért általában élelemmel fizettek. Ha nyilalásban volt a gyerek, vitték a csépai Mári néni hez. Ő a szemben lévő könyököt, térdet összemérte, a térd és könyök ízületet összeérintette. Ha meg volt hibbanva , akkor nem ért össze, gyógyítani kellett. Megfogta a gyerek bokáját, lelógatta, megrázta, a dunnán három bukfenc mozdulatot végzett vele. Volt aki 4-050 évvel ezelőtt saját gyermekeivel csinálta ezt, sőt más gyermekeit is így gyógyította meg. A megrontott ember háromszor lépje át a küszöbre helyezett kést és meggyógyul, mondják. - Ha beteg volt a gyerek, szentelt gyertyát égettek és úgy végezték az óraimádság ot / Cibakháza/ . - A sírós, rossz alvó gyerek szobáját három napon át tömjénnel füstölték, hogy jobban aludjon. Foggal született gyerekről azt tartották, hogy nem tudják megrontani. - A burokban született gyermek szerencsés, okos, gazdag, garabonciás lesz. Ez esetben a magzatburkot megszárították, eltették, majd eltemették vele. Volt aki állandóan magánál tartotta, mert azt hitték, ez minden bajtól megóvja: pl. vízbefulladástól, betegségtől, rontástól. - Amennyiben valaki magzathéj jal született, leszedték, s megszárították és betegség esetén gyógyítottak vele. - A leszáradt köldökcsonkot eltették s ha meg volt rontva a gyerek, evvel füstölték meg. Bármilyen betegség gyógyítására alkalmazták a következőt; új edényben kilenc féle terményt kellett összefőzni. Éjfélkor a keresztúthoz ki kellett vinni és ott földhöz vágni. Aki először ment rajta keresztül, arra ment át a betegség. - Egy ember a keresztúton talált kilenc görcsös madzag ot, felvette és meg lett rontva. Próbálta kutatni, ki dobhatta el. Miután megtalálta, kioldatta vele a kilenc görcsöt és jobban lett. Nemibetegeknek javasolták a kuruzslók, hogy készítsenek fehér gyolcsból fadarabra kilenc vagy tizenhárom babá t. Mindegyiket dörzsöljék a beteg testrészükhöz s ezután éjfélkor helyezzék el a keresztúton. Ezt több helyen és több alkalommal meg kellett ismételni. Aki először megtalálta, átmegy rajta, arra megy át a betegség. A gyerekek mit sem sejtve, lelkendezve szedték össze, a szülők nagy bosszúsán gára. Aggodalommal lestek, figyelték, kijön-e kilenc napra a betegség? /9-10. kép/ Váltott gyerek : A gyermek erőteljesen jön a világra, de később fejlődésében megtorpan. Nem tudják eltalálni a baját, csak sír, nyűgösködik, rosszul eszik. Ebben az esetben mondták, hogy a gyereket kicserélt ék. Gyógyításakor a gyereket letették a ház /szoba/ közepére, melléje helyezték a tejbegrízzel telt csészét és a levesmerő kanalat. A háziak a konyhában hallgatóztak, megszólal-e? A gyerek megszólalt: Kis bögre, nagy kanál, hogy egyek belőled ? így tudták meg, hogy a boszorkány szelleme bújt bele, s így már gyógyíthatatlan.
