Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
Jegyzetek 1 Lásd Bereczki Ibolya , Bencze Lászlóné , Barna Mária és Felföldi László tanulmányait és e sorok írójának a halottlátóról szóló írását. 2 így Kunszentmárton ban, Cibakházá n ós Szelevény en, saját gyűjtés. Vö. Manga János , 1968. 26., Barna Gábor , 1979» 119» az Ipoly mentére és a Hortobágy vidékére vonatkozóan. 3 Az ünnep eredetére vonatkozóan lásd: Bálint Sándor , 1977» I« 27. skk., a Horto bágy vidékére Barna Gábor , 1979« 120., Nagykörös ről Barna Gábor , 1979a. 446., Túráról Schram Ferenc , 1972. 43. 4 A gally /Katalin-ág vagy Borbála-ág/ virágoztatásáról részletesen ír Niedermül 1 er Péter , megemlítve magyarországi előfordulásait és európai kapcsolatait is. N iedermüller Péter , 1976. Lásd még: Manga János . 1968. 26. Kunszentmárt onb an . Sze levény en és Cibakházán szintén ismeretes december elején valamilyen gally, főleg orgona virágoztatása. Az eljárásnak a lakás díszítése a célja. 5 A Csépáv al szoros kapcsolatot fenntartó Kuns ze ntmárt on b an a múlt század utolsó évtizedeiben és századunk elején kilencedet tartottak a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére, amelynek kezdete november 29. volt, esetleg advent első napja. Az ájtatossághoz imafüzetet használtak: Szent Kilenczed, amelyet nagy lelki haszonnal gyakorolnak a buzgó keresztények a szeplőtelen fogantatású Szűz Mária tiszteletére, összeírta: a szeplőtelen Szűz anyának egyik méltatlan tisztelője. KunSzent-Mártonban, 1887. 6 Magyari Márta gyűjtése. 7 Valószínűleg a máshol is ismert lopott szénáról, szalmáról van szó. Mesterszál láson éppen ezért ekkor éjszaka őrzik a kazlakat, nehogy lopjanak belőle, e ezáltal elvigyék a hasznot a háztól. Gergulics Péter gyűjtése. Vö. Barna Gábor , 1979. 122. skk. 8 Adatközlőm ezt a jóslási módot Szelevény en, egy uradalmi pallért ól tanulta és alkalmazta később. 9 A közeli Kunszentmártón ban, Mesterszállás on például ezt Pál-napkor sütik s pál p ogácsá nak nevezik. Vö. Bálint Sándor . 1957» II. 62-63. 10 Hasonló funkciója van másutt is. Vö. Bálint Sándor . 1957. II. 61., Schram Ferenc , 1972. 44., Kuns zentmárt on , saját gyűjtés. Itt jegyzem meg, hogy a Csongrád megyei Újkígyós on Luca-napján meggyfagallyat tesznek vízbe, hogy az karácsonyra kizöldüljön. Bálint Sándor , 1957. II. 141. Vö. 4. jegyzet! 11 A tanulmányban nem foglalkozunk részletesen a boszorkány és más mitikus alak hiedelmeivel, csak ha szorosan kapcsolódnak egy-egy jeles naphoz. 12 Harangozás úrfelmutatáskor vagy félmisekor. 13 A történetet elbeszélő Fekete József a lucaszéket Óberna József fel és Cseh Gusztáv val csinálta. Fekete József a gyűjtés /1974/ után meghalt. A lucaszékről hasonlóan élő hiedelmet lehet lejegyezni a környező katolikus településeken is. Kuns ze nt márt on , saját gyűjtés, Mesterszállás Gergulics Péter gyűjtése. Vö. Barna Gábor , 1979. 121., Schram Ferenc . 1972. 44., Barna Gábor , 1979a. 443. Ez utóbbi további részletes alföldi irodalommal. 14 Vö. Barna Gábor , 1979- 120, skk. 15 így szokás ez másutt is: Schram Ferenc , 1972. 42., Kunszentmárt on saját gyűjtés. 16 Ezek az alkalmak: karácsony, húsvét, búcsú. Vö. Schram Ferenc , 1972. 76. 17 Ujkeletű szokás ez másutt is. összefoglalóan lásd: Manga János , 1947« 272., B álint Sándor . 1973» 50., Schram Ferenc , 1972. 44. A szokás terjedésében nagy sze repe volt a vallásos ponyváknak.
