Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
A csépa i búcsú, de egyáltalán a csépa iak és főként beszédjük kicsúfolására a szomszédos tiszazugi falvakban szerte a következőket mondjak: Gyere el hozzánk Jakabkor, májd jó tártának tökkáposztávál ! Jól ismerik ezt a csúfolódó mondást a csé pjiiak is, és megjegyzik, hogy nem is szerepelt tökkáposzta a búcsúi ebéd fogásai 85 között. A búcsúi ebéd után kimentek a búcsúb a és a sátraknál vásároltak. /28-30. kép/ Régen a búcsúi kirakodó vásár a templom és a községháza közelében, az artézi kút és a Szentháromság szobor körüli téren, a piactéren volt. Itt árultak a mézeskalácsosok, bazárosok, imakönyv- és kegyszerárusok. Nagyon sok helyen a még ma is meglévő imakönyvek, imaponyvák, de olvasók, szentképek, szenteltvíztartók és egyéb tárgyak beszerzési forrása ez volt. A jakabi búcsút az esti búcsúi bál zárta be. A Jakab-napi időjárásjóslás ismeretlen. 87 A nna napja /július 26./ Manapság kultusza és tisztelete visszaszorulóban van. Egykori erősségére a csépa i énekes asszonyoknál és a többi szomszédos katolikus településen megtalált nagyszámú, Szent Annához szóló imaponyva utal. A csépai templomban látható a képe. ünnepét a templomban megülik, a társulati asszonyok tartják elsősorban számon. Az a kegyes hagyomány is közismert, hogy Szent Anna Jézus nagyanyja. Bár e hagyomány forrásaként legtöbben a hasonló kezdetű éneket említik meg. Egykori kilencedére emlékeztet, hogy több helyen Szent Anna napján szentelt gyertyát gyújtanak és fohászkodnak hozzá. Lőrinc napja /augusztus 10./ A dinnyével kapcsolatban említik csak nevét. A már kevésbé jó dinnyére szokták mondani: lőrinces a dinnye , vagy meglőrincösödik a dinnye . •N agyboldogasszony /augusztus 15«/ Kisboldogasszony /szeptember 8./ Összevontan ismertetjük az ide vonatkozó, viszonylag nem túl változatos és gazdag csépa i hagyományt, miután a valóságban is szorosan összefonódnak. Nagyboldogasszony , a Szűzanya halálának és mennybemenetelének ünnepe a csépa iak számára is az egyik legnagyobb ünnep. Különösen a Rózsafüzér társulat i, vagy másnéven Mária társulat i asszonyok tartják meg. Ekkor van a csongrádi búcsú , amely re minden évben nagy kereszt ment Csépá ról. Napjainkban is látogatják. Kisboldogasszony vagy rövidebben Kisasszony napja Mária születésének emléknapja. Ez szintén elsősorban az olvasós társulat i asszonyok számára nagy ünnep. Ek kor van a szentkúti búcsú , azaz ekkor mennek a félegyházi szentkút ra, vagy másné„ . 89 > ven Palosszentkút ra. Ma Petofiszallas a neve. J A szentkuti bucsu volt a csépai ak egyik legkedvesebb búcsújáró helye. Nagyboldogasszony és Kisasszony napja közötti időszakot kétasszonyközé nek ne vezik C sépá n is. A hagyomány úgy mondja, hogy ezután, azaz Nagyboldogasszony után, nem érdemes eladni tojást, mert később jobb ára lesz. A kétasszonyközti tojás okat
