Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
ß ahol szentelt gyertya ég, oda nem mennek." Gyertyaszentelő nevezetes nap az időjárásjóslásban is. Azt mondják, ha e napon a medve kijön a barlangjából, akkor megint hidegebbre fordul az idő. Ismert a csíziós vers is: Ha fénylik Gyertyaszentelő , a száriziket szedd elő ! Ennek helyi magyarázata szerint, ha ezen a napon kisütött a nap, akkor még biztosan hosszú ideig tart a hideg. Ha pedig zord idő volt, akkor hamarabb beköszönt a tavasz. Báláz s-nap /február 3»/ Elsősorban a balázsolás nak nevezett templomi szertartásról számon tartott, jeles nap Csépán . Régen a napján tartották, manapság pedig a rákövetkező vasárnapon. A mise után a pap két összekötött gyertyát tart a hívek arca elé, kezét a fejére teszi és rövid fohász után megáldja, hogy a torkuk ne fájjék . A balázsolásra régen az iskolásoknak kötelező volt elmenni és Balázs napján misét hallgatni. Lourdesi kilenced /február 11-től/ A század elején honosodott meg a csépa i ájtatos gyakorlatban a Lourdesi Szűzanya tiszteletére végzett kilenced. A beszéd során lourdesi ima /legtöbbször betű szerint kiejtve!/, Bernadek, lourdesi ájtatosság a neve.^ Manapság a jelzett időszakban a lourdesi imát a mise előtt végzik el a templomban egy olvasós asszony vezetésével. Régen az ájtatosságon ún. imaházakban vagy olvasós háznál végezték, azaz magánháznál, egy-egy vallásosabb család otthonában. Esetleg naponta más-más helyen. Az imavezető általában a Rózsafüzéres társulat tagja volt, énekes asszony . Az ájtatosságot nemcsak társulati keretek között tartották. Részt vehettek rajta, és részt is vettek a társulaton kívüliek is: főleg asszonyok és nagyobbacska lánygyermekek, de férfiak is. Ahogy mondják: „Ez is egy Szűz Anya tisztelet volt". Az ájtatosságra az esti órákban, a ház körüli munka elvégzése és vacsora után gyülekeztek. Sokszor este 11 óráig is imádkoztak, énekeltek. A lourdesi ájtatosságot a szőlőkben lakók is végezték. Különösen sokan emlegetik a szelevény i Halesz nevű szőlőskertben lakó Szilák Istvánt, aki nemcsak ezt az ájtatosságot vezette, de híres énekes ember, búcsúvezető is volt. /10a-10b. kép/ Ide eljártak nemcsak a Halesz ból, hanem a csépa i Kósa nevű szőlőskertből is. 48 Mát yás-nap /február 24./ Mátyás elsősorban az időjárásjóslásban kapott szerepet. A közismert mondas szerint Mátyás rossz ember, aki ha nem talál, majd hoz hideget. Ha viszont hideget talál, akkor melegebbre fordítja az időjárást, Ilyenkor már Mátyás utan lehetett kezdeni az árpa vetés ét. Mátyás napra már tojtak a libák is. A Mátyás napi toj ásból kelt liba veszekedős, marakodós lett, kiszaggatta a többi tolat. Az ilyen mátyási libá t megfogták és az orrába tollat dugtak. így nem tudta bántani a többit, s azok menekültek tőle.
