Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Barna Gábor: Ünnepi szokások és hiedelmek Csépán
Szórványos adatok szólnak arról, hogy egykor ezekkel a vesszőkkel a jószágot s a teheneket is megvesszőzték. S zilveszter és újév napja Szilveszter , mint az év utolsó napja csak az utóbbi évtizedekben lett jelentősebb ünnep. Korábban jelentősége elmaradt újév napja mögött. S zilveszter délután tartották a templomban a hálaadást , amelyre sokan elmentek, hiszen itt hallhatták, hogy hány gyermek született, hányan esküdtek és hányan haltak meg abban az évben. Az anyakönyvi adatokon kívül a plébánosok az egyházközség egész évi életéről is beszámoltak. Szilveszterk or családi, rokoni összejövetelek is voltak, az egyletekben bálokat tartottak, ahol megvárták az éjfélt. A leghíresebb szilveszteri bál a Gazdakörben volt, valamint a két nagy kocsmában, Palotainénál és Stupjánszkinénál. Délután az öt órakor kezdődő hálaadás után nemcsak a rokonság és a jóbarátok jártak össze, hanem a legények is elmehettek a lányos házakhoz. Ez rendkívüli udvarlási alkalomnak számított, sok lányos szülőnek nem is nagyon tetszett. Ott csendes beszélgetés, borozgatás közben várták meg az éjféli harangszót, ami után újévet köszöntöttek és elmentek haza. Előfordult gyakorta, hogy csupán a lánybarátnők gyűltek Össze valamelyiküknél és ólmot önt öttek. A hideg vízben megszilárduló ólom formája megmutatta jövendőbelijük foglalkozását vagy valamilyen jellemző tulajdonságát. Említenek pl. egy esetet, amikor az egyik lánynak pipaforma mutatkozott s valóban a férje nagyon szeretett pipázni. Újév egyszerű ünnep nek számított, de más jelentős ünnepekhez hasonlóan ezen a napon sem volt szabad s illő nagy munkához fogni, egyáltalán dolgozni. Csupán a ház körüli legszükségesebb dolgokat végezték el, s az állatokat látták el. Az előző napi ünneplés, múlatás után a fiataloknak e napon szabad volt tovább aludni, s nem keltették fel őket. Az öregek elvégeztek helyettük. A fiataloknak a délután szintén az udvarlással telt el. Újév a tiszazugi református falvakban a kántálás , az éneklés és megköszöntés időpontja volt. Szilveszterk or, de különösen újév napján néhány előírás az étrendben a következő évi bőséget, hasznot igyekezett befolyásolni. így pl. azt mondják, hogy szilv eszterk or, de újévk or is rizst vagy pedig babot kell főzni, hogy a következő évben sok pénzük legyen. Ugyanezt veitek befolyásolni a kukoricáiozéssel is. Ujéy napján viszont nem szabad szárnyas húst enni, mert akkor elrepül a szerencse, hanem disznóhúst vagy marhahúst, mert a csirke kikaparja a szerencsét, a disznó meg bedúrja. Ugyanekkor kellett kalács ot, zsíros pogácsát sütöttek, hogy a termésük sok legyen. Sok helyen rétest és csörget sütöttek, hogy sok százforintosuk legyen az újévben. * E napon a szerencsére jósolni is lehet. Ha újévkor először lány lép be a házba, akkor az az év szerencsétlen lesz. Ha pedig ember /azaz férfi/, akkor szerencsés. A látogatóból a születendő jószág nemére is jósoltak. Ha először ember megy a házhoz, akkor pl. méncsikó lesz, , t ha asszony jön elsőbb, akkor meg üszőbornyú". A fenti jóslásokra való tekintettel elsősorban fiúk, legények és felnőtt férfiak jártak ünnepet köszönteni. Utóbb pedig már csak a cigányok. Ennek kötött szöv vege nem volt, csupán boldog újévet kívántak . Újév volt a háború előtti Csépán a csordásfogadás , pásztorfogadás időpontja is. Egyes adatközlők az újévet nevezték kiskarácsony nak. Egyes adatközlők szerint
