Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Csetényi Mihályné: A születés és kisgyermekkor csépai hagyományai
úgy vagy. En meg bő kötényt hordtam, hogy takarjon." „ Â harmadik állapotom még az uramnak sem árultam el, de csak megtudta. Mérges lett, nem is szót hozzám." Az aszszonyok amíg tudták, titokban tartották terhességüket. Életmódjuk mit sem változott, ugyanúgy részt vettek a legnehezebb munkában, mint annak előtte. nSokszor fájt a fejem, a gyomrom, szédütem, hánytam, de túrni kellett, dolgozni mindent sorba, ahogy gyütt." A terhes asszony helyzetét azonban nagyban meghatározta, hogyan viszonyult hozzá a férje. A nem kívánt terhességért általában a nőket hibáztatták, még a férj is. Még inkább elmarasztalták, ha valaki lány fejjel esett teherbe. „Na fiyverű. nem bír a vérivel" - mondták. A meddőségtől való félelem azonban még inkább rettegésben tartotta az asszonyokat. Még súlyosabban megbélyegezték, elmarasztalták őket, mint a sok gyermekeseket. Megítélésük szerint az Isten akarta így, s ebbe bele kell nyugodni. A régi nézet szerint ez esetben is inkább az asszonyt tartották hibásnak, őt marasztalták el a gyermektelenség miatt. Viccből vagy rossz szándékból azonban a férfiaknak is mondták: H Még gyereket se tud csinálni." A meddőség esetenként elhidegüléshez vezetett, sőt tudnak olyan esetről is, hogy válásra került sor. A gyermekszülés a falu társadalmában elfoglalt helyzetüket is megváltoztatta. A férj családja csak a szülés után tekintette igazi családtagnak az asszonyt. Szülés után még inkább a családjának kellett éljen, a szórakozások jó részéről le kellett mondania. Miután kitudódott a terhesség, egy ideig beszédtéma volt, de később természetesnek vették, sőt tanácsokkal látták el a terhes asszonyt. A rokonok, az ismerősök erre mind jogot formáltak és illett őket meghallgatni, óvó és tiltó szabályok voltak ezek, amelyek a gyermek védelmében jórészt befolyásolták, szabályozták az anya életét. Óvakodni kell a testi-lelki megrázkódtatástól. Hirtelen öröm, bánat, emelés, ütés stb. mind káros lehet. - Ne emeljen nagyot, mert elmegy a gyerek. - Ne csodáljon meg semmit, mert akkor a gyerek olyan lesz. Egy terhes anya felnézett a villanyszerelőre, miközben az a karóra mászott. A lányának is olyan lett a talpa, mint a szerelő cipője talpa. - Ha valamit a terhes anyához dobtak, vagy ráesett és odakapott, az újszülöttnek azon a testrészén anyajegy vagy kinövés lett. Az anya homlokára esett egy eper. Gyermekének ugyanott szárastul kinőtt egy eperforma. /Hasonló esetet többet mondtak el./ - Ne emeljen nagyot, mert elmegy a gyerek. - Ha hányingere van, vegyen be sót. - Kútba ne nézzen, mert vak lesz a gyerek. Kötelet vagy spárgát ne kössenek magukra, mert a köldökzsinór a gyerek nyakába tekeredik. - Ha megkívánt valamit, kérjen vagy vegyen, mert egyébként elmegy a gyerek. Több esetet meséltek, hogy a terhes nem kapta meg a kívánt ételt és elájult, volt aki orvoshoz is szorult. Fánkot viszont nem volt szabad kérni, mert az is vetéléshez vezet. Mozogjon sokat, hogy könnyű szülése legyen. A terhesség ideje alatt - ha igényelték - a bábák tanácsokat adtak az asszonyoknak. Szervezett tanácsadás nem volt. Nem estek nagy pánikba, ha egy-egy vetélés bekövetkezett. Volt olyan terhes, aki a terhesség ideje alatt igényelte a maszszírozást. A többi bába végezte, de Görög Károlyné nem, mivel ezt nem tanulta. Vizs gálátokat is csak óvatosan végzett, hogy ne ingerelje a lepényt, mert könnyen leválhat. Azt tartották, hogy a masszírozás által a gyerek igazodik és könnyebb lesz a szülés . A masszírozást szappanos kézzel végezték. Görögné csak a hasfalat masszírozta a szülés előtt - a combot nem -, hogy a fájás rendszeressé váljon, és gyorsítsa a szülés lefolyását. A már többször szült nők megközelítő pontossággal ki tudták számítani a szülés idejét. Az elmaradt menses után kb. kilenc hónapra, az első mozdulás után négy és fél hónapra. A gondosabbak saját érdekükben figyelték a mozdulást. »Igy jobban fel tudtunk készülni, az idő tájt mán nem mentem a mezőre, nehogy ott érjen el."