Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )

Henkey Gyula-Kalmár Sándor: Csépa etnikai-embertani képe

A szemszín megoszlását a 10. táblázatban adjuk meg. Csépán mindkét nemnél a bar­na szemszín gyakorisága a legnagyobb arányú. A csépa iak e téren a tiszasas iakhoz áll­nak a legközelebb és a nógrádi egyéb palócokhoz képest mutatható ki a legnagyobb el­térés, amely a férfiaknál szembetűnő. H ajszín A hajszín megoszlása erősen egyöntetű az összehasonlított népességeknél, a bar­na-fekete árnyalatok előfordulása mind a négy népességnél, férfiaknál és nőknél egya­ránt 95 % fölött van. A NÉPESSÉG TAXONÓMIAI ÖSSZETÉTELE A jellegek variációja A vizsgált 24-60 éves férfiak kilenc méretével és három jelzőjével kapcsolatban kiszámítottuk a meghatározható szigma rációkat, vagyis e jellegek szórását az egész em­béri faj megfelelő szórásának százalékában fejeztük ki. A kapott értékek a 12. táb­lázatban láthatók. A móretek átlagos szigma rációja a csépa iaknái kissé nagyobb, mint a nógrádi palóc centrumnál és az egyéb palócoknál, jelzők tekintetében a csépai ak a 9 centrum es az egyéb palócok között állnak. A taxonómiai elemzés eredményei A taxonómiai elemzés Lipták Pál módszerének^ kisebb módosításával"^ végeztük el, az elemzés eredményei a 15' táblázatban láthatók. Csépán három típusnak, a tura­nidnak, a keletbaltinak és a pamirinak van jelentősebb szerepe a népesség összetéte­lében . A turanidok között leggyakoribb az alföldi változat /3-6. kép/. Ezeknél a ter­met magas vagy nagyközepes, a fej enyhén hosszú, széles-igen széles, brachy-hyperbra­chycephal, az arc széles-igen széles, euryprosop, a járomcsont teste enyhén lapos, a gonion táj a közepesnél erősebben fejlett, a homlok meredek, az orrhát az arc síkjá­ból közepesen kiemelkedő, egyenes, a tarkó enyhén domború, a szemszín barna vagy zöl­desbarna, a hajszín barna-felcete. Kevert formában előfordul a kifejezetten magas ter­metű, igen robusztus alkatú, erősen andronovói jellegű /2. kép/, valamint az erősen mongoloid jellegű változat /1. kép/ is. Jelentős a turano-pamiri forma előfordulása /7-10. kép/. A pamiri jellegek elsősorban a közepesnél erősebben kiemelkedő orrhátban és gyakran az orr enyhe konvexitásában nyilvánulnak meg, de például a 7» és a 10. ké­pen már inkább a pamiro-armenoidokra jellemző orrprofil látható. A többi telepes ma­gyar népességekhez hasonlóan a turanid jellegek Csépán is nagyobb mértékben észlelhe­tők a nőknél. A keletbalti típusnak klasszikus formája a leggyakoribb /13« és 15» kép/, amely a csépa i nőkre nagyobb mértékben jellemző. Ezeknél a termet kisközepes-közepes, a fej enyhén hosszú, széles, brachycephal, az arc széles, alacsony, euryprosop, a gonion táj kiugró vagy a közepesnél erősebben fejlett, az orrhát konkáv, az arc síkjából a köze­pesnél gyengébben kiemelkedő, a tarkó enyhén domború, a szemszín kék vagy szürkéskék, bár e formánál a hajszín általában sötétszőke, de Csépán gyakran világosbarna. Észlel­tük az erősen cromagnoid jellegű formát is /16. kép/, a 14. képen pedig a klasszikus és az erősen lapponoid jellegű formák közötti átmenetet mutatjuk be.

Next

/
Thumbnails
Contents