Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )

Havassy Péter: Csépa történeti vázlata a kezdetektől a 19. század végéig

3

szor. Az egyházi harangozó szolgálatnak

: a községtől: 126 ft. Egyházi illetékből 5 évi közép számítás szerint: 6 ft. összvesen: 132 ft. E

vi kiadások az iskolai szolgálatnál

: lor. Iskola tisztításra: 12 ft. 2

or. Az orgonás szolgálatnál} Adók és egyéb illetékekre: 2 ft 70 xr. 3or. Az egyházi szolgálatnál: Összvesen: 14 ft. 70 xr. Az iskolai fütőszer áll: réti gazból, s a Község által szolgáltatik ki elegendő mennyiségben a tanitó szobák fűtésére ... Entzinger Ignácz csépai plébános és Iskolaigazgató Kovacsics Béla kántor, s leány osztály tanitó Molnár Gábor fitanitó Horpáczy Istvány Kössógi iskola felügyelő Barta János bíró Horváth István alesperes és tanfelügyelő ... Sepitkó János jegyző Erdős alszolgabiró ... /HML IV-255/c/l. Iskolabevallások: Csépa község./ Ugyanebben a csomóban megtalálható a csépai izraelita iskolára vonatkozó bevallás is, mely szerint „szükségbe!! iskola", egy fiú ós egy leány osztállyal, egy tanító keze alatt. Ide jártak iskolába a csépaiakon kívül a tiszasasi, tiszaugi és szelevényi zsidó gyerekek is. Az iskola védnöke az „Izraelita Közönség", összesen 16 gyerek járt iskolába. Az iskola épületét bérelték, melyben 1 szoba volt, itt zajlott az oktatás és itt lakott a tanító is. Délelőtt ós délután 4 órát tartottak, így minden gyerek 8 órát járt egy nap iskolába. Az oktatás a magyaron kívül német és héber nyelven is folyt. A tanító - s egyben rabbi - fizetése összesen 512 forint volt ebben az évben.