Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Havassy Péter: Csépa történeti vázlata a kezdetektől a 19. század végéig
1789. április - Csépa A csépai lakosok kérelme a vármegyéhez, hogy véd.je meg őket a sok kárt okozó betyároktól, rablóktól Nem ok nélkül: hanem szenvedhetlen Káraink ösztönöznek benünket ara; hogy az Tekintetes Itéleő Szók előt panaszunkat volta képpen be nyújtani alázatossan bátorkodgyunk. Közel hetven esztendeje miolta ami eleink ezen helyet meg szállották azon üdőnek forgása alat anyi kárt nem szenvedtek a rosz tolvajok véget: mint a mult 1788 esztendőben szenvednünk kelletet. Két. igazán ezelőt régent en meg fojtást érdemlő gaz emberek fészkeitettek be közinkben, az első Szedloki Jakab aki már az hatalom alat raboskodik, ezt soha az ide való nemzetség nem látta ezelőtt hanem szinte esztendeje most mult, a midőn már Szeged vidékin nem marathatván sok tolvajsági véget Uj Kecskében meg húzván magát, onnant küllönös szin alat a mi kárunkra be csuzván, az ide való Birák csikósnak fogadták meg, a másik 01a Pesta Csongrád Vármegyében nagy hires tolvaj, ez is noha már tolvajsága bizonyos volt, mind az által Kondásnak be szegődtetik, egy pajtáságra alván ezek ketten csak hamar az dobzódást fertelmes Káromkodást, verekedést el kezdvén töb Társaikkal, meg kel pedig vallani; hogy ezeket senki soha itt nálunk noha sok amit cselekedtek sem Birák /hietős helytelen félelmek miat/ anyival is az Nemes Vármegye Tisztye példajul meg nem fedette, zaboláik meg nem rántatván kedvek szerint, amit akartak azt cselekedték, miolta két korcsmán mérik az italt, azolta mindenkor töb lelki kárvallás adta elől magát soha jó vigyázás mint ha Biró sem volna minden el fajult embereknek szabad akarat yán való élés meg engedtetet anyira; éjjeli s nappali dorbérozás uczákon föl alá való lármázat, melybül a nagy botránkozásnál egyéb nem származik, Hadi János is az illyetin szép nótáknak köszönheti rabságát. Szen már nevezet két tolvaj ellen Tisza Kürti lakos Bézy János egy jó medő tehene el lopása felől /melyet a gulya közül éczakának idején Szedloki Csépa fele ugraztot, melynek is húsára Veres Miska juhásznak ebei az ide való rétben el ásva ki kaparták a fejére is reá találtak/ ide való özvegy Nemes Gyüre Mihályné, Csete László, Szabó József, és Egegi János, mint már azon üdőben káros emberek a mult Conscriptio alkalmatosságával feő Biró Radies Pál Ur előt panaszukat be nyújtván oly rendelést tenni ezen dologban méltóztatott, hogy ezek Töb Társaikkal meg fogatatván küldessenek az hatalom keze alá Egerben, melyet az akor ott lévő emberek bizonyitani fognak, de ezen rendelés Kitül s Kitül nem füstben menvén; ugyan azért: valamint ide szereztettek a tolvajok könyü móddal ugy ezen rendelésnek el nózóssivel még nagyob utt s bátorság engedtetet nékiek a lopásra, valóban is mert ennek utána nagyob s több károk történtek. Melyre nézve alázatossan instályuk az Tekintetes Itéleő Széket hogy 01a Pestát Hatalma alá záratatni, minden jószágát se questráitatni, valamint ez ellen ugy Ürmös Mátyás és Szedloki Jakab ellen is, de kivált Kürti Hadnagy Sonkoly András ellen Amitálva ezeknek meg fogatatások szoros investigatiot Parancsolni, Kárainknak meg térítésére Kegyessen figyelmezni méltóztasson. ... A porig meg alázot Szolgái Csápay Kárt vallottak Előre is tüntető képpen az Károknak rendi: N. Závoszki látványé 1 ló Czucz Józsefnéé 1 " Szabados Josefé 1 " Egegi Jánosé 2 " Csete Lászlóé 2 " Szabó Josefé 1 M Gyüre Mihálynéé 1 w
