Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )

Havassy Péter: Csépa történeti vázlata a kezdetektől a 19. század végéig

1883-ban megkezdte működését a közbirtokosság kezelésében lévő téglaégető üzem, 1908-ban pedig az első gőzmalom.

10

^ A csépai iparosok a sas

i, ugi és szelevény

i társaikkal összefogva 1889-ben létrehozták a Csépai Ipartársulatot. 06 1900-ban a keresők 8,5 %-a /106 fő/ folytatott ipari tevékenységet a faluban.

10

'' A község egyházi élete és oktatási viszonyai a 18-19« században A falu határát használó tiszakürt

i és tiszasas

i - valamint az elsők között betelepülő - csépa

i református lakosok vették igénybe először a hódoltság idején már álló kis imaházat, melyet azonban - hiába fordultak a vármegyéhez jogaik megvédéséért - elvesztettek a katolikusok beáramlása után. A katolikusok a kápolna helyére 1729-ben vályogból templomot emeltek Szent Jakab tiszteletére. A lakosok hitéletét licenciátusok vezették egészen 1756-ig, az első plébános, Cettó Ferenc megválasztásáig, s ez a lépés egyben Csépa önálló egyházközséggé alakulásával - eddig Cibakháza filiája volt - járt együtt. Ekkor kezdődött az anyakönyvezés is. A közbirtokosság - mely a kegyúri jogot is gyakorolta - előírta a pap kötelezettségeit, de fizetéséről, ellátásáról is gondoskodott. A plébánosnak járó I3 hold földet a lakosok művelték meg, ezenkívül párbér címén - minden családtól - 2 véka búzát ós 50 krajcárt kapott, s élvezte még a községtől az alábbi deputátumokat, amelyeket egyik évben a nemesek, másik évben a közrendű lakosok szolgáltattak: 10 öl tűzifa, 4 akó misebor, 70-70 kg hús és só, 11,2 kg faggyú, 10,65 liter vaj, 1 db sertés, 5»25 forint ünnepi járulék, 600 kéve nád és 10 kocsi széna. 1853-ban az eddigi, főleg természetben kapott járandóság megszűnt, s a közbirtokosság a plébánosnak ezután már csak pénzt fizetett, 719 forint 14 krajcárt. A papi földeket továbbra is, egészen a századfordulóig a régi rendszer szerint művelték, amit így ír le egy korabeli forrás: „Egyik évben az őszi vetőmagot, a vetés alá történő szántást és a vetést a nemesség, a tavaszi alá való szántást, a magot és a tavaszi vetést a parasztlakosság szolgáltatta, a másik évben pedig fordítva. Az aratás és a termés behordása szintén felváltva, egyik évben a nemesség, másik évben a szabadosok által teljesíttetett".

10

^ A tagosítás után /1902/ a plébános ezt a szolgáltatást elvesztette, s földjeinek megművelése most már saját feladatává vált.

110 1798-ban készült el a ma is fönnálló temploma.

111 1809-ben már az alábbi községek, illetve külterületi lakotthelyek - 1516 katolikus ólt ekkor e településeken tartoztak a csépa

i plébániához: Csépa

. Szelevény

. Tiszasas

. Tiszaug

. Istvánháza

. Gö112 ——— bölyjárás

, Csipsár

. Ság

, Halesz, öthalom

, Vadaskert

. Csépa lakossága döntően mindig katolikus volt /lásd népesedési adatok/. A palóc hagyományok a község vallási életében is továbbéltek, így a markoláb néphit, a licenciátusi rendszer, a búcsújárás, a népszokások területéről az aprószentek! mondóka.

11

^ Csépán vallási társulatok és jótékony egyesületek is működtek már a 19« század második felében, így az 1868-ban 539 fővel szerveződött Temető Egylet és az 1896-ban alakult Jézus-Szent114 Szive Társulat. A lakosság mintegy 5 %-& volt evangélikus, s csupán 1-2 % református, akik a 19« század elején csak a szentes

i és más helyeken lévő vásárokra jártukban jutottak el az istentiszteletre. 1840-ben Csépa a szentes

i evangélikus egyház filiája lett, ezentúl onnan járt ki évente két alkalommal a lelkész, a reformátusokhoz pedig Tiszasas

ról. A keresztelést, esketést, temetést azonban náluk továbbra is a katolikus pap végezte. Az evangélikus imaház 1853-ban, a ma is meglévő templom 1889-ben épült, s a reformátusokkal közösen használták. 1858-ban szerveződtek önálló egyházzá.

11

^ Az izraeliták aránya a falu lakosai között - viszonylag magas - 1-3 % volt, imaházuk 1845-ben épült.

116