Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Szabó László: Csépa község társadalma
Szent-Csépára való Rozmis bácsi? A Csépa nevezetet nem tudom honnan van, abban meg voltunk nyugodva, hogy úgy hívják. De az biztos, hogy sokáig Szent-Csépa volt." A c sépa iak nem érzik ma már a Szent-Csépa névben a csúfolódó élt, noha a református közösségek ma is ilyen éllel emlegetik. Hasonló jellege van ennek, mint a pápista , c sépai pápuszok csúfolóknak. Csépá n kisszámú evangélikus is él. A helybeliek ezeket nemcsak vallásuk, de származásuk szerint is elkülönítik: „Itt voltak közelben Tiszakürt, Szelevény nagyobb uradalmai. Oda gyüttek Trencsénből, meg honnan tótok és itt maradtak, Csépára is begyüttek. A csépaiak mind katolikusok, de az evangélikusság, meg a reformát usság idegen." Csépa katolikus volta mindig igen hangsúlyos volt, s a vallási endogámia miatt jelentős mozgási irányt meghatározó tényező is. Leginkább Cibakháza , Csongrád és Kunszentmárton a házasságok helye. Mivel a többi református tiszazugi településtől házasság dolgában is elkülönültek, eltérő vallásuk még hangsúlyosabb e községek szemében. 1 ^ 4. A csépaiak eltérő nyelvjárása Valamennyi tiszazugi település elkülöníti Csépá t, mert másképpen beszél. „A csépaiak egészen másképpen beszélnek. Az öregapámtól hallottam, hogy ... de én nem is tudom kimondani... így mondják valahogy: Az apód Istenit!" „Már a beszédjükről meg lehet ismerni a csépaiakat. Másképpen ejtik az e betűt, mint mink. Azt mondják, a csépaiak úgy jöttek ide. Azok eredetileg matyók." / Tiszasas / „Na a csépaiak azok furcsán beszélnek. Azt mondják egymásnak: gyára el hozzám a csípai búcsúba, majd jól lakhatol tökkaposztavá!" A csépaiak legközelebbi nyelvrokonaiknak a kunszentmárton iakat tartják: „Ott majdnem úgy beszélnek, mint Csépán, csak az i betűt nem mondják. De különben az áll a legközelebb hozzánk." A környező települések általánosan matyók-nak mondták a csépa iakat, s ezt eltérő vallásukkal, észak-magyarországi származásukkal egyaránt összefüggésbe hozták. A c sépa iak viszont úgy tudják, hogy a nemességhez is köze van az északi származásnak, mert nógrádi kisnemesek az első megszállók, azok, akikről a szőlők nevei ma is 20 el vannak nevezve. Botka János részletesebb eredetvizsgálatai, a csépa i római katolikus anyakönyvek bejegyzései az Észak-Magyarországról, főként Nógrádból való származást, az 21 első nemesek innen való leköltözését hitelesítették is. A történeti anyagon túl nyelvészeti és néprajzi vizsgálatok is kimutatták korábban a palóc vidékhez való 22 ' kötődést. Ugy véljük, hogy Csépa nemesi jellege, vallása és tiszazugitól elütő nyelvjárása összefügg egymással, s méltán keltette fel a környező tiszazugi települések lakóinak figyelmét, vált falucsúfolók, megkülönböztető nevek, jelzők képződésének alapjává. A nemesi rang ugyanakkor Csépa szociális helyzetével is összefügg, s e helyzet magyarázni fogja a hagyományőrzés bizonyos sajátosságait is. A következőkben ezeket az összefüggéseket kíséreljük meg bemutatni. III. C sépa társadalma az emlékezet szerint 1848-ig nemesekre , jobbágyokra és zsellérekre oszlott, s megkülönböztették még a különböző helyekről bevándorolt, nemesek és jobbágyok szolgáiként alkalmazott g yütt-menteket , akik nem nyertek polgárjogot a községben. „Itt Csépán ezelőtt nemesek voltak, az ő kezükben volt a hatalom. Voltak jobbágyok, azok úgy megélhetősebbek voltak, mint az a szegény paraszt. A nincstelen paraszt pedig volt a zsellér. A zsellér nincstelen volt, a jobbágy megélhetősebb. A
