Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Szabó László: Csépa község társadalma
A Tiszazug települései napjainkra sajátos mi-tudatt al rendelkező kulturális egységet alkotnak. Az egyes falvak között számtalan azonos vonás van, s kulturálisan elválnak a szomszédos Nagy- és Kiskunságtól, illetve Szolnok és Csongrád környékétől. A harmincas évektől formálódó, napjainkra kialakuló határozott tiszazugi tudat egységbe fogja a tiszazugi községeket, s áthatja, elevenné és sajátossá teszi a modern kulturális megnyilatkozásokat is. 1 Ez a frissen létrejött, önálló arculatot mutató, integrált kulturális egység azonban nem jellegtelen településekből áll. A közös sajátosságok ellenére valamennyi településnek sajátos arculata van, amely az egyes közösségek eltérő történeti múltjában, földrajzi adottságaiban és etnikumában gyökerezik. Elválik egymástól mindenekelőtt az Észak- és a Dél-Tiszazug, s ezen belül kiII 2 emelkednek bizonyos önálló karakterű községek. Amig az Észak- és Dél-Tiszazug elválasztása bizonyos tudományos vizsgálatok eredménye, s a tiszazugi települések lakói nem tesznek e két csoport között különbséget, addig az egyes települések jellemző sajátosságainak jó részét maga a tiszazugi nép is ismeri, s állandósult jellemvonásait falucsúfólokban, történetek formájában is megfogalmazza. Most, amidőn egy alföldi műveltségi egységből, a Tiszazugból kiemelünk egyetlen települést, s annak jellemvonásait, sőt egészen a Tiszazug egészétől való különbözőségét kívánjuk bemutatni, nyugodtan alapozhatunk erre a népi tudatra, s választhatjuk vizsgálataink kiinduló pontjává. Tehetjük ezt annál is inkább, mert az utóbbi másfél évtizedben a hazai néprajzban ez a módszer tudományos rangra emelkedett.^ Erről az alapról aztán más, éppen a tiszazugi kutatások során kiformálódott módszerekkel is élve, haladunk a népi megfigyelések Ariadné-fonala mentén.^ A célunk az, hogy a társadalomnéprajz módszerével Csépa társadalmának jellemző sajátosságait feltárjuk, s elkülönítsük egymástól a Tiszazug többi községével rokon, illetve az attól eltérő vonásokat. II. Csépa nevét Chepha alakban, possessio /falu/ minőségben először 14-06-ban említi egy oklevél. Ekkor a falu a Csépa-család birtoka volt.^ A község azonban már jóval korábban fennállhatott, mert a puszta személynévből /becenév/ keletkezett földrajzi neveinket a nyelvtudomány a 10-12. századból eredezteti. Csépa az István keresztény név becézett alakja, s mint becenév is a korai keletkezésűek közé tartozik. Botka János szerint a község lakói ma is tudni vélik, hogy a Sztyepán /István/ szláv eredetű név becéző változata. E névmagyarázat mellett azonban elevenebben él több azonos lényegű, népetimológiát tartalmazó történet.'' Úgy véljük, hogy a Sztyepánból való magyarázat nem népi, hanem iskolai eredetű lehet. Csupán a Csipa* Csépa , illetve a Csípsár nevű határrószt a csíp igével etimologikusan összekötő névmagyarázatok tekinthetők népi eredetűeknek. Csetényi Mihályné írja: „A szájhagyomány szerint a község neve a csip szóból alakult ki. Az idősebb generáció ma is Csípán ak nevezi. Régen a környék vizenyős, vízjárta területein sok piócát szedtek, mocsaraiban rengeteg szúnyog találta meg az életfeltételeit. A Fertő sekély vizében ma is nagy számban élnek. Nem volt ajánlatos mezítláb sétálni, mert volt része a sétálónak a csípésben. A Csipsár-dűlő elnevezésnek is hasonló oka van. Az úrias kifejezésmód változtatta Csépá ra." Balogh János 90 éves kisgazda így magyarázza a község nevének eredetét: „Azt hallottam, hogy itt volt a Vadas-part alatt a Csípsár . Nád meg kákér
