Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Bereczki Ibolya: Csépa népi táplálkozása
Jegyzetek 1 A gyűjtögetett növények arányainak és a vagyoni helyzetnek az összefüggésére U jváry Zoltán hívta fel a figyelmet: Ujváry Zoltán 1957» 232. és Cs. Schwalm EditU jváry Zoltán 1979« 3. 2 Erről részletesen lásd Bellon Tibor tanulmányát e kötetben. 3 Míg Tiszakürt ön ma is él egy gombaszedéssel és értékesítéssel foglalkozó specialista - aki nagyon változatos elkészítési eljárásokat ismer, áruját Kecskemét re. Budapest re is elvitte -, addig ilyen ember nyomára Csépá n nem bukkantunk, ott legfeljebb a korábbi gyakorlat lehetett a kürti hez hasonló. Csetényi Mihályné és Faragó Jánosné gyűjtése a Kunszentmártoni Helytörténeti Gyűjtemény Adattárában /továbbiakban KHGYA/ 4 Bellon Tibor , Csetényi Mihályné , Hamar Anna gyűjtése KHGYA , Ecsedi István 1935. 507. 5 Saját gyűjtés 5/a Botka János , 1977« 120. 6 Tiszakürtön a szegényebbek ciberét főztek belőle, de süteménybe is tették. Faragó Jánosné gyűjtése, KHGYA 7 Csetényi Mihályné gyűjtése KHGYA 3 A tiszakürt iek az inoka i határból hoztak vadkörtét, ha arra jártak. Párszáritóra téve érlelték, hasmenés ellen is fogyasztották, aszalva eltették télire. Faragó Jánosné gyűjtése KHGYA 9 Korábbi időszak ma már nehezen fellelhető emlékét őrzik Kádár Lajos leírásai a Tiszazug hoz közel, a Tisza túlsó partján fekvő falvakról, Bokros ról, Alpár ról, Tiszaújfalu ról. A pásztorok, ha túzokot foghattak, földbe ásott kemencében, agyaggal többször körültapasztva es köleskásával, avas szalonnával, zúzával, májjal, szívvel, cseresznyepaprikával és borssal fűszerezve sütötték. - Kádár Lajos . 1959« 185. A regényből drgepaprikás, verébrántotta készítését, a varjúszedést is megismerhetjük. 10 Az Alföld más részein is ismert volt: Bellon Tibor gyűjtése KHGYA, Bálint Sándor , 1977« 157., Szigeti György . 1970. 506. 11 Bellon Tibor gyűjtése KHGYA, Kádár Lajos részletesen bemutatja az egész évi lebbencshez, tarhonyához szükséges vadmadártojás szedését. Virágvasárnapt ól bíbic c sörgokacsatojás okkal töltötték meg a tojásos kupulyká katj s a tésztakészítéshez néha másfél mázsa lisztet is felhasználtak. - Kádár Lajos , 1959« 36-57* 12 Györffy G:^örgy írja le: „ Ság /elpusztult település közel Tiszaug hoz/ lakosai az A lpár határában lévő 9 halastót és a határukban folyó Tiszát az alpáriakkal közösen halásszák. Halászai /piscatores/ a szerzeteseknek halat tartoznak adni." Györffy György , 1963« 399. 1663-ban Nagyrév jobbágyai nemcsak saját földesuruknak, hanem a töröknek is halásztak. Major Bálint , 1897« 3-6. 13 Soos Imre . 1953. 36. 38. 40. 13/a 3otka János , 1977« 105. 14 .Major Bálint , 1897« 34. és saját gyűjtés. A halficsérről Herman Ottó , 1887. 1. k. 557« Kadar Lajos szerint a tiszai halászokhoz Kecskemét ről, Félegyházá ról, Á rad ról, Nagyvárad ról jártak a ficsérek. Kádár Lajos , 1959« 17-13. A szeged i halárusításról Bálint Sándor , 1977« 158., a gyula i vásárok halárusairól Dankó Imre , 1963« 60-61, írt, Ecsedi István tól tudjuk, hogy a debrecen i tanács a mészárszékeknek 1615-ben tilalmazta a hal árusítását a piacon, erre külön hely kiválasztását rendelte el. Ecsedi István , 1934/a. 135. 15 Saját gyűjtés 16 Miivel Tiszakürt , Tiszaug a folyószabályozások után is közel maradt a Tiszához, itt a jellegzetesen halászok készítette és fogyasztotta halételek nagyobb száma maradhatott fenn napjainkig.
