Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )

Bereczki Ibolya: Csépa népi táplálkozása

forduló nagypénteki eledel volt a zsír nélkül főzött halleves és sült hal , tiszai vagy körösi halból. A cibere vagy kiszi az emlékezet szerint nem szerepelt a nagy­pénteki étrenden. Nagyszombat on délután szabadultak fel a böjt alól, amikor befejeződött a f öltámadási mise , ekkor már megehettek a húsvét ra megfőzött kocsonyát , sonkát . A környező tiszazugi települések közül a jórészt katolikus Cibakházán volt 153 _________ nagy szerepe a nagypéntek i böjtölesnek. A falu szomszédainál nagyobb arányú halászata magyarázhatja a halból készült ételek jelentősebb szerepét a böjti ét­renden, 1 ^ 4 A Tiszazug református falvaiban összefüggő területen sóbavízbe le­vest , halkrumplit főztek, Tiszainokán mézes mákoscsík ot adtak mellé, A Jászság északi részén, valamint a Jászságb ól települt Mesterszállás on és Kuns ze nt márt onb an az észak-magyarországi táplálkozási régióhoz hasonlóan, a leg­elterjedtebb nagypénteki déli étel az olajos bableves volt. y Adataink szerint C sépa nagypénteki étrendjében nem az északi, illetve jászsági területek szokás­rendjét követte, hanem beilleszkedett közvetlen környezetébe, a zömmel reformá­tus Tiszazugba, ahol a nagypéntek nemcsak az egyetlen böjtös nap, de az év kie­melkedő vallásos ünnepe is. Nagyobb jelentősége, hatása miatt hasonlíthatta ma­gához a katolikus vallású Csépa nagypénteki hagyományos étrendjét. Húsvét az óv ünnepei közül ételeinek változatosságával, nagyobb mennyisé­gével tűnt ki; a hosszú böjt után bőséges étel- és italfogyasztással járt együtt. Nagyszombat on este rendszerint kocsonyát ettek, bort ittak hozzá, de ekkorra már elkészült a másnap fogyasztott főtt sonka , töltött káposzta , más néven szárma . A sonkalében főzték a tojást, melyet vöröshagymahajjal színeztek. Hajtott at vagy üreskalács ot sütöttek, ilyenkor is készült kalácstésztából a madár alakú tubuka , mellette szalatkárés , szalagáré s sütemény is került az asztalra. Ebédre húsvét­hétfő n tyúkhúsleves főtt csigatésztával. A locsolkodókat kaláccsal, tojással kí­nálták meg, a gyerekeknek aprópénzt adtak. A közelebbi férfirokonok elé sonkát, kocsonyát és bort tettek az asztalra. Halványan él már csak a húsvéti ételszentelés emléke: sonkát, tojást elsze­137 letelve, fehér tányérban vittek a templomba. Tiszakürt i, nagyrév i es cibak­ház i adataink szerint a húsvéti étrend azonos volt a c sépa ival. • >f Kevéssé emelkedett ki étrendjével az ünnepek sorából pünkösd . A nap ünnepi jellege egyre inkább háttérbe szorul, ez mutatkozik meg a táplálkozásban is: az ételeknek nincs szigorúan kötött rendje. Ma már a vasárnapok étrendjétől alig kü­lönbözik az étkezés. Viszonylag szegényesebb voltát az is magyarázhatja, hogy a nyár elejére már kifogytak a tartósított húsfélékből, a kalácsnak és süteménynek való liszt is végét járta. Csépa iak mondták, hogy sokan örültek, ha elegendő ke­nyerük volt. Ilyenkor vágták le az elsőket a kora tavasszal kelt csirkékből, me­lyet rántva, esetleg pörköltnek készítettek el, vagy a Székb ől vásároltak húst a pünkösdi ebédhez. A jobbmódúak kalácsot, fánkot sütöttek, másutt rétes vagy sza­lagárés sütemény járta. Pünkösd kor többnyire gyalogosan mentek a Kiskunfélegyháza melletti Szent­kútr a búcsúba. Előtte böjtöltek, úti eledelnek tojást vittek magukkal, a gyónás után rántott húst ettek. Pénteken indultak el, hétfőre értek haza. Július 25-e a csépa i helyi búcsú napja, a templom védőszentjének, Jakabn ak ünnepe. A hagyomány szerint ilyenkor tökkáposztát kellett főzni. Csépaiak mond-

Next

/
Thumbnails
Contents