Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Havassy Péter: Csépa történeti vázlata a kezdetektől a 19. század végéig
CSÉPA TERÜLETÉNEK TÖRTÉNETE A HONFOGLALÁSIG A napjainkig előkerült régészeti leletek alapján a község területének első la kója a neolitkor Körös kultúrájának népessége volt. A kultúra egyik jeles emléke az a Csépa határában előkerült szarvassal díszített edénytöredék, amelynek révén a köz ség ismertté vált a régészeti szakirodalomban. A vonaldíszes kerámia kultúrájából i számos lelet került elő a Csípsárpart, Telekpart, Ludas dűlő, Kishát es más községi határrészek területéről.^ Jórészt ezek a telephelyek őrizték meg a rézkor első mű2 veltsegének az aeneolitikumnak emiekeit is. A község területe a bronzkor folyamán végig lakott lehetett, mert gazdag leletanyag került felszínre e korszak több műveltségéből, így a nagyréviből - e kultúra névadója a Csépá tól nem messzire lévő, s ugyancsak tiszazugi helység, Nagyrév - a hatvaniból és a füzesabonyiból.^ A vaskorszakban, hátramaradt edénytöredékeik tanúsága szerint, szkíták éltek a község környékén.^ A népvándorlás korából a szarmaták és avarok jelenléte mutatható ki a község bel- és külterületén talált emlékek alapján.^ Itt kell megemlékeznünk Kovach Albert csépai postaellenőrről, aki önálló kutatásai eredményeként a község területén lelt régészeti emlékeket 1374-ben átadta a Nemzeti Múzeumnak. Titkára volt a tiszazugi műkedvelő régészeket tömörítő, 1876-ban alapított ..Tiszazugi Archeológiai Magán-Társulat"-nak, melynek tagjai az aktív gyűjtőmunkán túl értékes publikációk sorával hívták fel a figyelmet szűkebb hazájuk értékeire, 6 AZ ÁRPÁD-KORI CSÉPA A honfoglalást követően a Tiszazug területe a fejedelmi törzsé, a Megyére lett, annak déli részét azonban hamarosan Ond vezér mondhatta magáénak. István király a vármegyerendszer megteremtésekor az egykori szláv várat, Csongrád ot jelölte ki az új vármegye székhelyéül, melynek fennhatósága alá került kezdettől fogva az egész Alsó-Tiszazug, így Csépa területe is.^ Ond fia, Ete birtokában lévő területek kétharmad részét a király kisajátította, így az Ondtól származó Bor-Kaián nemzetség kezén csak a mai Szelevény és Csépa falvak déli területe maradt. I. László király idején egy új birtokos tűnik fel a tájon, az egri püspök, aki magáénak mondhatta a Csépa határában lévő két halastót: Nagyhoszutho-t es Kerektou-t is.* /Mindkét tó emlékét ma dűlőnév őrzi Csépá n./ Bár a falu nevével csak a 15. százai elején találkozunk az oklevelekben, területén már az előző szazadokban is töob apró település állt. így az 1261-ben előtűnő Pokah /a későbbi Pókahaza /, 10 az 1330ban Hymud alakban említett Himod ^ és a rfoya alakban előbukkanó Va.1a » " 13 A személynévi eredetű Pokahaza /Pálháza/ először 1261-ben szerepel, Pokah 14 néven az egri püspök tiszai birtokainak egyik határosaként, A 15» szazad folyamán családnévként tpbbször előfordul, s feltételezhetően az e nevet viselő személyek voltak a kis falu földesurai, így 1406-ban Pokahaza-i Poka László és Já15 nos, ' 1464-ben es 1475-ben Sandrinus, illetve Ladislaus Poka de Pokahaza nevű 16 királyi emberek. A település az első török támadás idején pusztulhatott el, mert az általunk ismert 16. századi forrásokban már nem akadunk nyomára, községi rangját a későbbiek folyamán sem tudja visszanyerni, emléke azonban a mai Csepa területén több helynévben is fennmaradt, így Pókaháza sziget, Nagy Pókaház, Pókahaza dűlő, Pókaház ere, pokaházi láp, Sasi Pokaház. ' Himod 1330-ban /Hymud sessio, pos sessio/ Ug. 1355-ban ugyanilyen alakban Istvánháza /Poch/^ határosa. Nevével a továbbiakban nem találkozunk. Györffy György szerint Himod , Tiszaug és Kunszentmár-
