Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Magyari Márta: Csépa falun kívüli kapcsolatai
zasságok esetében a nemek szerinti megoszlás. Jelen esetben a kunszentmárton i partnerek kivétel nélkül férfiak. Nem ilyen nagy arányban, de hasonló tendencia mutatkozik Csongrád dal kapcsolatban is. Egyetlen csépa i nő ment férjhez csongrádi férfihoz, míg 5 csongrád i férfi vett csépa i nőt. Ezekkel a városiasabb helyekkel fenntartott, a nemek megoszlása szempontjából egyoldalú kapcsolat is talán a falu nemesi jogállásának vonzerejével magyarázható. /12. térkép/ A környező falvak közül Szelevénny el álltak ebben az időben a legszorosabb kapcsolatban. Szelevény i férfi 7 esetben vett el csépai nőt, s csépa i nő 9 alkalommal ment hozzá szelevény i férfihoz. Ujkécskév el nagyjából kiegyensúlyozott, eléggé erős viszony állt fenn. 5 újkécskei férfi házasodott Csépá ról és 3 újkécske i nő c sépa i férfihoz ment hozzá. Tiszaug mindkét nem tekintetében 4-4 alkalommal szerepel. Két alkalommal vett el tiszavárkonyi férfi csépa i nőt. /13. térkép/ Egy-egy esetben szerepel a férfi származási helyeként Alpár . Kovácsháza . Tiszaföldvár, Szentes . Szent and rás / Békésszent andrás /, Sza.iol . Cegléd . Fülöpazállás . C ibakháza , Bőg , Jászszentgyörgy , Lapujtő , Tiszakürt ós Törtei . Szintén egy-egy alkalommal említik a nő származási helyeként Tiszabőt . Békés szentandrást . Jászszentgyörgy öt, Szentest , Cibakházát , Pásztohát , Tiszacsécsét és Izsák ot. A múlt század közepére vonatkozó anyakönyvek a háborús időkben elvesztek, s így csak a század végéről, az 1892-1896 közötti időszakról vannak újra értékelhető adatok. Ekkor 129 házasságból 89 volt endogám, ez 68,98 %. Kunszentmárt on 10 esetben szerepel. Szelevény 6, Szentes 4, Cibakháza és Szolnok 2-2 esetben. Egy alkalommal szerepel Nagyrév , Tiszakécske , Tiszasas , a távolabbi helyek közül Szarvas , Kecskemét , Mezőtúr , Körösladány . Világos , Tószeg , Mór és Nagyvárad . /14. térkép/ E században a számításokat 10 éves metszetek alapján végeztük el, ez azonban eléggé esetleges, hullámzó, nem megbízható arányokat tartalmazhat. Általánosan jellemző ebben a korszakban az endogám tendencia csökkenése ós a nagyobb nyitott74 ság, az ország egészen távoli pontjainak megjelenése.' Csépa lakosságán belül a nemesek és a nemtelenek, parasztok házasodási szokásait, az exogám házasságokban való részvételüket a múlt század közepéről egy rövid időmetszet alapján vizsgáljuk meg. 1837 és 1842 között Csépá n 113 házasságot kötöttek. A házasulandók jogállását az anyakönyv nemes , illetve paraszt bejegyzéssel tünteti fel. Három esetben van cigányokra utaló bejegyzés, a csépa i cigányok egymásközt kötött házasságáról. Csépa i nemes férfi 21 esetben vett el nemes nőt, s a csépa i parasztok között kötött endogám házasságok száma 63 volt e korszakban. Az endogám házasságok között két alkalommal'fordul elő, hogy paraszt férfi nemes nőt vett el, a fordítottjára egy példa akad. Az exogám házasságokban a nemesek szembetűnően kisebb számban vesznek részt, mint a parasztok. Amíg egy szelevényi paraszt ós egy csongrád i férfi vett el csépai nemes nőt, addig a csépa i parasztok 15 alkalommal házasodtak össze szelevényiékkel, tlszaug iakkal, cibakházi akkal, csongrád iakkal. szentes iekkel stb. A nemesek körében tapasztalható jelentős endogám tendenciának igen nagy szerepe lehetett abban, hogy Csépa a paraszti kultúra több területén élesen elkülönül környezetétől. A házassági kapcsolatokat nagyban befolyásolták a vallási tényezők is. Vegyes házasságokra az anyakönyvek tanúsága szerint alig van példa, Csépa házassági kapcsolatainak irányát a vallás is meghatározta. A tiszazugi református falvakkal így nincs házassági kapcsolat, erősebb szálak a környező katolikus falvakhoz fűzik a csépai akat.
