Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )

Magyari Márta: Csépa falun kívüli kapcsolatai

Szintén jellegzetes alföldi búcsújáró hely a Kiskunfélegyháza határában található Szentkút

. A csépa

iak a pünkösdi búcsú

ra jártak. Ez a kegyelemhely főbúcsúja is. Általában gyalogosan mentek, processzióval, ha az idő úgy engedte mezítláb. E búcsújáróhelyhez kötődik egy figyelemre méltó szokás. Bálint Sándor a szegediek > > - / 63 radna

i búcsújárásával kapcsolatban irja le ezt. ' Azok a fiatalok, akik ezen a helyen először jártak, választottak maguknak egy keresztanyát vagy keresztapát

, s az a szentkútnál megkeresztelte őket. A későbbiekben ke re s zt anyának

, illetve kereszta

pának szólították őket. Ismert a búc súke re s zt anya

, búcsúkeresztapa vagy szentkúti ', 64" k

eresztanya

, szentkuti keresztapa elnevezés is. Ennek a szokásnak a megléte annál is inkább figyelemre méltó, mert a közeli katolikus helyek, Cibakháza

. Mesterszállás

, Kunszentmárton gyakorlatában nem szerepel, ezeken a helyeken egyáltalában nem ismert a szokás. Mátraverebély

re gyalogosan sohasem mentek. A két világháború közötti időszakból emlékeznek rá, hogy vonattal jutottak el oda, az újabb időkben autóbusszal is járnak. Nem állapítható meg pontosan, hogy milyen hosszú múltra tekinthet viszsza a kegyhely látogatása. Valószínű azonban, hogy már a múlt század végétől eljuthattak, eljárhattak ide is. A csépai

ak korábbi mát rav e reb ély

i búcsújárásáról nincsenek adataink.

65 Az újabb időkben, amikor a közlekedés könnyebbé vált, alkalmanként még távolabbi híres búcsújáró helyekre is eljuthattak a csépa

iak. jártak Mariano

s zt ra

n. Máriapócs

on, M

áriabesnyő

n, Máriaremeté

n. /9» térkép/ B

etlehemes csoportok migrációja A betlehemes csoportok migrációja figyelmet érdemlő jelenség. Szűkebb környezetében Csépa betlehemes központnak is tekinthető. Az itteni betlehemes csoportok eljártak Tiszasas

ra, Tiszaug

ra, Szelevény

re, de kimentek a szőlőkbe is: a hal

eszi szőlők

be, a kürti szőlőkb

e. Csépá

ra jöttek betlehemes csoportok Cibakházá

ról, Lakitelek

ről, Tiszakécské

röl. /10. térkép/ A betlehemes játékban részt vevők a század fordulón lehettek felnőttek, fiatalok és gyerekek is. Az 1920-30-as években Csépán már csak gyerekek betlehemeztek. Tiszaug

on és Cibakházá

n azonban még ekkor is betlehemeztek felnőtt legények.

66 Csépán többször említettek olyan vidéki betlehemes csoportokat a harmincas évekből, akiken megbotránkoztak, mert felnőtt ember létükre is betlehemeztek.

6

^ A halottlátó C

sépa hírét nemcsak szűkebb környezetében, de az ország távolabbi vidékein is az itt működő Mészáros Mihály halottlátónak köszönheti. A környező helyekről, az összes tiszazugi faluból gyakran felkeresték a csépai szent embert

, főleg katolikusok, a reformátusok ritkán. Felkeresték Mezőtúr

ról. Békéscsabá

ról. Szegedről is. Csongrád

ról kocsikkal, egyszerre többen is eljöttek hozzá. Egészen távoli helyekről, Erdélyből és a Dunántúlról is jártak nála. Amikor egy tolnai faluba elvetődött csépai férfiról megtudták, hogy hová való, rögtön a szent ember felől érdeklődtek tőle. Fényképész A századforduló tájékán, ha valaki fényképet akart csináltatni, akkor ál-