Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Magyari Márta: Csépa falun kívüli kapcsolatai
a vasúti forgalomba. Ez a vasút nem érintett egyetlen tiszazugi községet sem, de általa Kuns ze ntmárt ón on és Tiszaföldvár on át lehetőség nyílt a termények értékesítésére. 1896-ban nyitották meg a Kecskemét-t1 szaugi vasútvonalat, ennek is jelentős hatása volt vidékünk gazdasági életére. A szilárd úthálózat kiépítése csak a 20. század elején történt meg. Mai szemmel itélve nagyobb távolságokat is rendszeresen gyalog tettek meg a határban húzódó földutakon. Kunszentmárt ónb a és Csongrádb a is elmentek gyalogosan. A Cibakházá val való élénkebb kapcsolatot - a cibakháziak is gyakran jöttek ide vásárba, és innen is jártak oda - többek közt azzal magyarázzák, hogy oda könnyű volt a közlekedés. n 0da könnyű vót a járás, mer nem kellett se Tiszán, se semmin átmenni. Itt homokon kellett átmenni a szőlőkön keresztül, nagy homok terület vót, könnyű vót átmenni, mer nem vót nagy sár." 22 Kereskedelem Csépa lakosságának a vásárok és a piacok keretein kívüli igényeit a helybeli kereskedők elégítették ki. A 18. század második felében görög kereskedők árendálták a község boltját. A falu kocsmájának és boltjának árendása általában vevő volt a lakosság terményeire, borára is. A csépai bolt jövedelmét növelte, hogy a tiszasas iak, szelevényi ek és a szőlőbeliek is látogatták. 2 ^ A 19« század elején a 24görögök beáramlása megszűnt, helyüket a zsidó kereskedők vették át. A kereskedők ekkor többnyire az élelmezési cikkek, gabona, bor, gyümölcs, s vászonáruk, készruhák közvetítését végezték. A kereskedelemben dolgozók száma Csépán elérte az 1,3 %-ot. Jelentős esemény volt, hogy 1901-ben, a vidéken legkorábban, létrehozták a kiskereskedelmi szintű Hangya Szövetkezetet. Az iparosok és a gazdagabb parasztok önkéntes társulása volt ez, a nagybani közös beszerzés és értékesítés előnyeivel. Hasonló céllal alakult meg 1917-ben a Gyümölcsértékesítő és Szeszfőző Szövetkezet is. 2 ^ A kereskedelmi forgalmat az 1930-as években az említett két szövetkezet és 7 szatócs, valamint 6 tojás és baromfi kereskedő bonyoli26 totta le Csépán . Gabona eladás A helybeli zsidó kereskedők a két világháború közti időszakban is felvásárolták a lakosságtól az eladásra szánt gabonát. Volt olyan kereskedő, aki még akkor felvásárolta a búzát, ami kor még le sem volt vágva, és hitelt adott rá. Ezek többnyire Kunszentmártónb a szállították tovább a gabonát, s ott sokszor egyenesen hajóba rakták. Szállítottak innen gabonát Csongrád ra a hajóállomásra és Tiszaug ra is. A kukorica értékesítése is Kunszentmártonb an történhetett. Általában csak tavasszal adták el, amikor ki tudták számítani, hogy az új termésig még mennyire van szükség. Ez az időpont azért is kedvező volt, mert a májusi száradású kukoricáról a kereskedő már nem vont le semmit. Emlékeznek arra is, hogy az olyan vidékekről, ahol nem termett elég / Kiskunfélegyházá ról/, a gazdák szekérrel is eljöttek kukoricáért, hogy legyen a hizlaláshoz elég.
