Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Szlankó István: Csépa természeti viszonyai
Az évi középhőmérséklet 10,6 G°, a tenyószidőszaké /nyári félévé/ 17,9 C°. A viszonylag magas nyári hőmérsékleti értékek teszik lehetővé, hogy a nagy hőigényü növények is sikerrel termelhetők. Nem kedvezőek viszont a környék csapadék-viszonyai. Az évi átlagos csapadókösszeg Magyartés en 476 mm Az évi átlagos csapadékösszeg Tiszaföldvár on 522 mm A téli félév átlagos csapadéka 197 mm A nyári félév átlagos csapadéka 279 mm Ezek a csapadékmennyiségek akkor sem lennének elegendőek, ha minden évben egyenletesen lehetne rájuk számítani. Sajnos, a csapadékeloszlás nagyon szeszélyes. Az elmúlt 50 évben az évi csapadék maximális Összege 760 mm, a csapadék-minimum pedig 307 mm volt. A nyári félév hat hónapja alatt 136 mm volt az eddigi legkevesebb csapadék. Ezzel szemben előfordulnak olyan napok, amikor 24 óra alatt 6O-7O mm eső zúdul a tájra egy-egy nyári felhőszakadás alkalmával. /3» ábra/ A helyi adatokat az országos adatokkal összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy vidékünk a legszárazabb területek közé tartozik. Ezért indokolt lenne az öntözési lehetőségek minél nagyobb arányú kihasználása, illetve újabb lehetőségek teremtése. A Kiskörei Vizilópcsőtől kiinduló Nagykunsági Főcsatorna nyugati ágának hatásterületébe beletartozik a csépa i határ északi, termékeny része. Az NK XII. mellékcsatorna meghosszabbításával elérhető lenne, hogy a tiszaföldvár i, cibakház! . kungyalu i határ mellett Csépá n is biztonságosabbá váljék a termelés.
