Bakó Ferenc szerk.: Heves megyei palócok etnikai embertani vizsgálata (Tematikus és lokális monográfiák 4. Eger,1979 )

A felvétel és feldolgozás módszere Martin /Martin - Saller 1957-66/ technikájával az alábbi méreteket vettük fel: testmagasság, ülőmagasság, fejhossz,fejszélesség, homlokszélesség, járomivszélesség, morfológiai arcmagasság, állkapocsszöglet-szélesség, orrmagasság és orrszélesség. Pétervásárán és Mátraderecskén a vizsgálati helyiség alacsony volta miatt az antropométer az ülőmagasság mérésekor a mennyezetbe ütközött, igy e községekben e méret felvételére nem kerülhetett sor. A morfológiai jellegek felvételét Martin /Martin - Saller 1957-66/ és Weninger /194o/ eloirásai szerint végeztük. Az anyag statisztikai jellemzésére az alábbi paramétereket adjuk meg: esetszám /N/, aritmetikai átlag /M/, vari2 ancia /s /, szórás /s/, terjedelem /V/ és a Howells-féle szigma ráció /Thoma 1957/. B. A Heves megyei palócok szomatológiája A népességre vonatkozó alapadatokat az 1-13. táblázatokban adjuk meg. A vizsgált népességre embertani szempontból az aláb biak a jellemzők: Testmagasság A testmagasság átlaga a palóc centrumban és az egyéb palócoknál mindkét nemnél "nagyközepes". A palóc centrumban a termet mind férfiaknál, mind nőknél eléggé jelentősen magasabb Ha községenként vizsgáljuk a testmagasság átlagát, ugy a mátraderecskei és a bodonyi férfiaknál, valamint a mikófalvi és a pétervásári nőknél a legnagyobb, a bükkszékieknél és a nagyrédeieknél pedig mindkét nemnél a legkisebb. Ha összehasonlítjuk a Heves és a Nógrád megyei palócok /Henkey - Kalmár 1976/ termetét, a hevesiek mindkét nemnél igen kis mértékben magasabbak Ülőmagasság Az ülőmagasság mindkét nemnél kissé nagyobb a palóc centrumban, mint az egyéb palócoknál. E téren a Heves és a Nógrád megyei palócok között alig van eltérés.