Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Schwalm Edit: Adatok Visonta népi táplálkozásához

1895. 1911 1935 Igásökör Bivaly Szarvasmarha Sertés Anyakoca Juh Ló 196 58 2 370 1.079 153 341 132 345 657 184 164 642 42 360 210 Közli: Hacsavecz Béla i.m. 47. 1. 9. „Volt olyan földbirtokos, pl. Majnik, hogy megnézte, ki mit evett, s akinek nem volt szalonnája, másnapra nem kellett, mert nem bírta a munkát. Meg is mondta azoknak, akik nem szalonnát ettek, hogy másnap ne menjenek munkára." Hacsavecz Béla i.m. 56. 1. 10. S. Kovács Ilona gyűjtése. VN. 88-69. 11. Ballá János önéletírásának egy része megjelent az Emlékül hagyom. . . c. önéletírásokat tartalmazó kötetben. Bp. 1974. 259-311. Emlékeit azóta is leírja egy füzetbe, részletünk ebből, a tulajdonában lévő kéziratból való. 12. Ballá János önéletírása i.m. Kézirat. 13. A disznótori kántálással kapcsolatos anyagot Kapros Márta bocsátotta rendelkezésemre. Részletesen összegyűjtötte a kántálás mozzanatait, részletesen leírja a maszkokat. 14. A konyha, kamra felszerelésével, tárolóedényckkel kapcsolatos anyagot Patai Máriával közösen gyűjtöttük. 15. Heves és Borsod megyei falvak étkezési szokásaihoz, ételeinek leírásához nyújtanak adatokat Istvánffy Gyula cikkei: Ujabb adalékok a palócok ethnographiájához. Ethn. 1898. 308-315. 1. A Borsod megyei palócok. Ethn. 1911. 263-265. 1. (A Bükk-alji palóc falvakat járta végig). Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban. Bp. 1956. c. munkájában a mátraalji palócok étkezési szokásaihoz közöl rendkívül jó adatokat. Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása. Debrecen, 1965. Műveltség és Hagyomány VU. c. könyvében részletesen tárgyalja a juhtej és juhhús felhasználását. Palotay Gertrud: A palóc olajütő. NÉ. 1932. 33-34. c. cikkében az utolsó bükkszenterzsébeti olajütő működését mutatja be. A lakodalmi kalácsok készítésével Bakó Ferenc foglalkozik: Felsőtárkány község lakodalmi szokásai. Ethn. 1955. 345-408. 1. Az utóbbi években Heves megye területén Schwalm Edit végzett kutatásokat a népi táplálkozás témakörében: Nagyböjti táplálkozás Észak-Heves megye palóc falvaiban. Az Egri Múzeum Évkönyve X. 305-317. 1. Az ünnepi és köznapi táplálkozás változásai két hevesi faluban. Az Egri Múzeum Évkönyve XI-XII. 309-324. 1. Bátky Zsigmond: Táplálkozás:. A Magyarság Néprajza. Bp. 1941. I. 31-107. Gunda Béla: A gyűjtögető gazdálkodás. Az elvetett búzától a kenyérig. Bp. 1939. Kisbán Eszter: Nyersanyag és technika. (Pépes ételeink típusai). NÉ. XIII. 1960. 5-27.1. Kisbán Eszter: A lepénykenyér a magyar népi táplálkozásban. Bp. 1968. Népi kultúra, népi társadalom Kisbán Eszter: Táplálkozás. Eger, 19C3. in.: Módszerek és feladatok. Palóc Kutatás Módszertani Közlemények 1.95-102.1. Kisbán Eszter: A kenyér a táplálkozási struktúrában. Bp. 1970. Népi kultúra-népi társadalom IV. Martos Gizella:.A matyóság életkörülményeinek változásai. é.n. Morvay Judit: TJinepi táplálkozás a Boldva völgyében. Ethn. 1950. 148-171.1. Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása. Népr. Közi. IX. 1. 1964. 190-256. 1. Ujváry Zoltán: A vadontermő növények szerepe a táplálkozásban az abaúj-zempléni hegyvidéken. NÉ. X. 1957. 237-244.1. IRODALOM I. 51-91. 1. 97-125.1.