Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Bakó Ferenc: Előszó

A tervezett tanulmánykötet dolgozatai az alábbi témákat ölelték volna fel. A mátraalji avarkori temetők temetkezési szokásai. A magyar államalapítás korának régészeti forrásai Visonta és Abasár környékén. Visonta középkori történetének vázlata (XI—XVI. század). Történeti-néprajzi adatok a mátraalji szőlőmüvelés történetéhez. Az endogámia és exogámia kérdései Visontán. A névadási gyakorlat Visontán (XVIII-XX. század). Visonta demográfiája (XVIII-XX. század). Visonta településtörténeti képe és népi építkezésének sajátosságai. Néphit és népi tudás Visontán. Visonta legújabbkori története a termelőszövetkezet fejlődésének tükrében. — A megvalósult kötet, amint a tartalomjegyzékből ez kitűnik, csak részben tartalmazza az itt felsorolt dolgozatokat. Elmaradásukat többnyire a szerzők visszalépése okozta, kézirataik a megjelölt és vállalt határidőre nem készültek el, részben a már említett okok miatt. A Visonta története iránt érdeklődőket azonban vígasztalhatja az, hogy maga az anyag, a tudományos módszerekkel gyűjtött adattömeg a múzeumok gyűjteményeiben, raktáraiban hozzáférhető és biztonságos helyen van. Feldolgozásuk csak idő és energia kérdése, amire remélhetőleg belátható időn belül még sor kerül. A visontai kutatásoknak egyébként már e kötet megjelenése előtt is voltak közzétett eredményei. így Hoppal Mihály Visontáról írta az Egy falu kommunikációs rendszere című könyvét, amelyet a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Központja adott ki 1970-ben. Ugyanebben az évben jelent meg a Nyelvtudományi Értekezésekben (70. szám) Csalog Zsolt és Mándoki László tollából a Divatjelenségek a magyar falusi keresztnévadásban című tanulmány (142—155. lap). Az Egri Múzeum Évkönyvében jelent meg 1974-ben (XI—XII. kötet) Pirkko Kovalainen finn kutató tanulmánya Szomszédsági és rokonsági kapcsolatok Visontán címmel (325—344. lap). A humán dolgozatok mellett természettudományi témában is olvashattunk adatközlést: Rozsnyói Márton a visontai földmunkálatoknál előkerült mammutleletekről írt az Egri Múzeum 1966. évi (IV.) évkönyvébe (23—29. lap). Az eddig elmondott előtörténetből kitűnik, hogy jelen tanulmánykötetünk lényegében torzó, egy nagyobb szabású vagy legalább is egységesebb és egyben terjedelmesebb monográfia töredéke. Az elkészített és itt közreadott dolgozatok nem függnek össze logikusan úgy, hogy belőlük Visonta története, néprajza, vagy népnyelve megismerhető lenne. Kisebb-nagyobb, mozaikszerű részleteket kap csupán az olvasó, amelyek beleilleszkednek ugyan egy nagyobb képbe, de önmagukban azt nem tudják képviselni. Ennek ellenére reméli a szerkesztő, hogy a kötet így csonkán és hiányosan is, hasznára lesz a tudománynak és a honismeretnek. Végezetül a szerzők és a magam nevében szólva köszönet illeti elsősorban a Mátraalji Szénbányászati Trösztöt azért, hogy a visontai kutatásokat anyagi támogatásával lehetővé tette. Másodsorban köszönet és elismerés illeti a visontai Reménység Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetőségét azért, hogy ezt a kötetet saját költségén megjelentette és ezzel példát mutatott másoknak, olyan intézményeknek, amelyek talán hivatottabbak lennének a kultúra és a tudomány ilyen mértékű támogatására. ; A kutatómunka szervezésében Kapros Márta, Kecskés Péter és Schwalm Edit, a kötet szerkesztésében Löffler Erzsébet munkatársaim segítségét köszönöm. Bakó Ferenc