Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Bakó Ferenc: Visonta településtörténete és népi építkezésének sajátosságai

45. Kőkeretes ablak a Petőfi u. 27. számú házon. A lakóházak alaprajzi elrendezése, ennek különböző formái, egymás mellé helyezve ugyancsak egy fejlődési sort képeznek. A lakáshoz tartozó helyiségek száma azonban nemcsak történelmi időszakokként változó, hanem a társadalmi, gazdasági körülmények miatt is. 1791-ben a Frajzajzen udvar két lakóháza 2—2 szobából és 1—1 konyhából áll, vagyis már akkor azt a formát képviseli, ami a múlt század második felétől használatos ezen a területen: a szoba-konyha—kamra típust. Ez a háromsejtű lakás a XVIII. század végén feltételezhető a parasztoknál is, de azzal a különbséggel, hogy csak az egyik helyiség volt a konyhából fűthető, tehát lakható. A legszegényebbek abban az időben egysejtű, vagyis egyetlen helyiségből álló házban laktak, amire hagyományos példát már nem lehet találni főleg azért, mert ennek tüzelőberendezése igen kezdetleges volt: a filoxéravész előtt a szőlőkben álló kunyhókat úgy fűtötték és úgy főztek bennük, hogy a földpadlóra raktak szabadtüzet. Feltételezhetjük, hogy a Kúria sütőházait egykor ugyanígy fűtötték. A házas zsellérek, vagy jobbágyok lakóháza kétsejtű lehetett, ami a legújabb időkig általánosságban meg is maradt. Ezt a fennmaradást úgy értem, hogy ha a ház három helyiségből állt is, a hátsó többnyire fűthetetlen kamra volt, amit alvásra, vagy étkezésre Visontán sohasem használtak. Ezekben az esetekben a korábban különállóan, esetleg értéktelenebb anyagokból összetákolt kamrát csatolták a lakáshoz, s azzal egy fedél alá kerülve, anyaga is a házhoz igazodnak. Ez a lakóház szívó hatására bekövetkezett folyamat egyébként világosan kivehető az alaprajz fejlődésében: a XX. századra a házzal már egy fedél alá került szinte minden gazdasági épület, így az istálló, többféle kamra, nyári konyha, borház, fészer. A pince ugyancsak a ház alagsorába húzódik be, míg századunk elejéig az udvar egy, a lakástól távolabbi pontján helyezkedett el. A visontai lakóház alaprajzi fejlődésének van azonban egy másik vonala is. A Sport utca 8. számú ház — tulajdonképpen két ikerlakással — konyhája olyan nagy méretűre készült, hogy válaszfallal könnyen megosztható volt. Ez a megosztás még ideiglenes jellegű, a válaszfalak gyengék és még ajtóval sincsenek ellátva. Ez az ajtónyílás nem ott