Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )
Bakó Ferenc: Visonta településtörténete és népi építkezésének sajátosságai
száma Visontán nagyobb, mint Abasáron, de az 1945 és 1969 között emelt házak száma már fordított arányt mutat. (14. ábra) Ebből az következik, hogy a mi 1960-ban elkezdett kutatásunk Visontán a többi faluhoz viszonyítva elég szép számú régi házat talált, s ezekből a jellegzetes formákat kiválogattuk, leírtuk, lefényképeztük és rajzban is megörökítettük. Ezeknek a házaknak és a néhány gazdasági épületnek a bemutatása után fogjuk majd Visonta népi építkezésének fő vonásait megrajzolni. 1. Lakóházak Visonta legrégibb paraszti lakóházának a Sport utca (Új sor) 8. számú épületet tartjuk. (15. ábra) Bár az építés idejére, a ház korára sem a mestergerendára vésett felirat, sem családi hagyomány nem utal, bizonyos jelek mégis arra mutatnak, hogy még a XVIII. században épült. Az 1794. évi térkép ezt a területet már beépítettnek jelzi, a lehetőség tehát megvan arra, hogy ez a ház akkor már álljon. Falazatának anyaga, építésmódja is korai: a sarkokra beásott oszlopokhoz és álló dorongokhoz font vessző képezte a fal vázát, amit kívül és belül betapasztottak. A ház régiségét, archaikus jellegét leginkább alaprajzi beosztása fejezi ki. A szabadkéményes konyhából és pitvarból úgy választották le a kamrát, hogy a kezdetleges közfalon csak ajtónyílás van, ajtótokot, vagy ragasztót még nem alkalmaztak. Anyagban és technikában sokkal fejlettebb épület már a Sport utca 32. számú (16-17. ábra) A mestergerenda felirata szerint - KA BÖ: HP. 4. NOVEM: FEL. ÁT. ANO. 1817dik - karácsony böjtjén Hárman Pál felállította (építette) 1817-ben. A ház falai azóta szinte változatlanul állnak, csak az ablakokat nagyobbították, a fakémény anyagát cserélték ki téglára és a kemence formáját változtatták meg, melléje vályogból „masinát" rakva. A falak darabos, formátlan „veres kő "-bői készültek, a födém deszka borítása igényes kisipari munka. Építésének idején a legkorszerűbb ház lehetett Visontán, tulajdonosa és készítője is egyúttal, házépítő mester volt. Harmadik szomszédja ennek a háznak a Sport utca 38. számú és minthogy korábban ez a terület beépítetlen volt, feltételezhető, hogy a 32. számúval egyidőben, vagyis 1820 körül készült. (18-19. ábra) Építésének körülményeit nem ismerjük, de valószínű, hogy azonosítható azzal a házzal, amit a hagyomány a nemes Fejér család régi lakóházának tart. Falának anyaga ugyan még nem kő, csak vályog, de ablakait kőkeretek és vasrácsok védik, ami ebben a korban leginkább nemeseknél tételezhető fel. A Kúrián áll még néhány zsellérház, s közöttük tipikus a Béke utca 11. számú. (20—21. ábra) Az előbbi két lakóházzal egykorúnak tartjuk, de elhelyezése és anyaga kifejezi azt a gazdasági, társadalmi szintkülönbséget, ami az egykori tulajdonosok között fennállt. Míg az előbbi két ház nagyobb méretű telken áll, addig az szűkebb zsellérportán, ahol több állat befogadására alkalmas gazdasági épület el sem férne. Fala kezdetlegesebb, helyi anyagokból készített sövényfal, födémje pedig tapasztott és meszelt pórfödém, mestergerendával. Módos kurtanemes család lakóháza volt a Petőfi utca 24. számú. Építésének körülményeit a mestergerenda felirata megőrizte számunkra: NS BENE ISTVÁNY 1852, — azaz a házat nemes Bene István építtette 1852-ben. A telek is nagy méretű, két istállóval, különálló kamrával, borházas pincével. A falazat anyaga kő éppúgy, mint a kerítésoszlopok, lábazatok és kapuoszlopok, — ezek is abasári „veres kő"-ből készültek. A faoszlopos tornác, az ablakok vasrácsa, a vastag, díszesre faragott mestergerenda, a kétoldalas szabadkémény egyaránt a magasabb társadalmi igény, az emeltebb társadalmi szint megfelelői, A uiíiit század végén, 1880 körül épülhetett a Petőfi utca 58. számú ház, mind kisebb, 3 holdon aluli gazdaság tulajdonosának lakóháza és udvara. Ehhez <*]
