Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Bakó Ferenc: Visonta településtörténete és népi építkezésének sajátosságai

Az 1791-ből már említett bérleti szerződés utal arra is, hogy a Frajzajzen kúria udvarát „deszkából rovott és sindellel födött kerítés" övezi, továbbá „deszkábul készített leveles kapu, annak felette sindellel befödözött Galambos" zárta le. Megjegyzendő, hogy ez a székely kapura emlékeztető kapuforma a parasztságnál nem honosodott meg, mi legalábbis egyetlen példányát sem láttuk. A falu belterülete, a beltelkek együttese zárt egység volt, amit egyes településeken még azzal is kihangsúlyoztak, hogy az egész falut sövénykerítéssel övezték, főleg amiatt, hogy a baromfi ne jusson ki a határba, a vetésekre. Visontán ennek nyomát nem találtuk meg, bár a XVIII. századi térképek alapján feltételezhetjük, hogy itt is így volt. A falu belterülete és határa között az a viszony áll fenn, mint a lakóhely és a munkahely között. A kettő nem választható el egymástól, mert az ember életének, 10. Kőkapu cs körítés. Petőfi U. 24. sz. II. Kerítés e.v k.ipwos/lopok übusári veres kőből, kb. 1850. Petőfin. 24. s/.