Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Bakó Ferenc: Visonta településtörténete és népi építkezésének sajátosságai

és a Jegenye sor települt a Bene patak két oldalára egy-egy sorban, amint ezt nevük — nem utca, hanem sor — is elárulja. E két fő falutengely mellé két párhuzamos utca sorakozik fel és a falu déli, délnyugati szélén egy újabb keletkezésű, négy utcából álló lakótelep. A párhuzamos utcákat rövidebb közök, keresztutcák kötik össze. A településnek két térjellegű centruma van, a Kossuth tér és a Hősök tere. Míg az első a templom köré csoportosuló középületeket sorakoztatja fel (iskola, művelődési ház, paplak, üzletek), addig a másik tér a tanácsházának, a termelőszövetkezet központjának, az autóbuszmegállónak ad helyet. A két centrum kialakulásának időbeni sorrendje nem lehet vitás: a Kossuth tér a XVIII—XIX. század, a Hősök tere a XX. század falusi életének központja. A település legrégebbi részei az Alvég (Petőfi utca), a Felvég (Kossuth tér, Hősök tere, Árpád utca) és a Kúria (a falu északnyugati része). A régi település magja a templom körüli tér, a feudális kor középületeivel, 1930 előtt még a községháza is itt volt. Visonta első ismert térképes ábrázolása a II. József király korában rajzolt katonai térkép az 1780 körüli állapotról. (3. ábra) A település a ma ismert módon, az országút mentén helyezkedik el, csak jóval kisebb kiterjedéssel. Széle a Nagy csapás nevű, határba vezető úttól (ma Attila utca) délkeletre van, északnyugaton pedig a templom felett végződik. Az utca északkeleti házsorának telkei átnyúlnak a Bene patakon, s a telkek a határ felé kerítettek A XVIII. század utolsó éveiben még egy térkép készült Visontáról. (4. ábra) A Haller Antónia birtokait kimutató térképet 1794-ben Amonyi Péter rajzolta. A felvétel sokkal részletezőbb, mint az előbbi, ezért a település történetére igen fontos adatokat lehet róla leolvasni A falu kiterjedése megegyezik az előzővel, de a pontosabb rajz segítségével megállapítható, hogy délkeleten majdnem a mai Táncsics utca elágazásáig tart. Északon a templom nyugati oldalán még áll néhány ház, de északkeleten a Bene patakon már nem terjed túl. Újat mond azonban a térkép annyiban, hogy a Mátri patakkal nyugatról párhuzamos utca — Új sor, ma: Sport utca — néhány házzal már ekkor kezd kiépülni. Tükrözi a térkép a birtokmegoszlást is a Haller család és a négy linea tagjai között: a nyugati házsor és a templom körüli rész Halleré, a keleti házsor nagyobb, déli része a négy közbirtokos családé. Hagyományból tudjuk, hogy a nemesek egy része a templomtól keletre, délkeletre lakott. így a Ballá had a két Bene vize között — a térképen Nagy Bene és Kis Bene néven — építette fel házait- telkeik pedig átnyúltak a Nagy Bene keleti partjára. A Bene had innen délre, a Fejér család pedig az Új sor déli végén telepedett nieg. A jobbágyfelszabadítás és a tagosítás kihatásait egyaránt tükrözi már a következő térképünk, 1871-ből (5. ábra) Az Alvég, tehát a templom környékétől 'délre eső falurész szinte változatlan, de más területeken jelentékeny fejlődés látszik. A település átterjedt a Bene patak keleti, északkeleti partjára és megkezdődött a későbbi Felvég, ma Árpád utca és a Hősök tere kiépülése. A Felvég és a Bene patak közötti, egykor feltehetően szénás, vagy gyümölcsös kertekben házak figyelhetők meg, melyek a település korai szakaszára emlékeztetve, nem utcavonalra épültek, hanem a telkek belsejében rendszertelenül állnak. AZ Új sor tovább épült dél felé, annyira, hogy túlterjedt a Mátri patak medrén is. A legjelentősebb fejlemény azonban térképünkön a település északnyugati részének kialakulása. Ez az északnyugati szöglet a Kúria nevet viseli és* lényegében két részből áll. Az egyik a Bene patak és a Malom patak partjain, sík területen húzódó házak csoportja, a másik rész innen délre, délnyugatra esik és domboldalon, dombtetőn emelkedik a falu fölé. Bár a Kúria mint falurész csak az 1871. évi térképen jelenik meg először, létéről már