Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története

is azonos az ipariakkal) nyugdíjra jogosultak, fizetett szabadságot kapnak. Az idősek ré­szére háztáji terület van biztosítva, évente egyszer közös kirándulásokon vesznek részt. A szociális alapból évente 105 ezer Ft segélyt kapnak. A parasztság sorsán sokat segített az is, hogy most már a rendkívül nehéz fizikai munkák nagy részét gépek végzik, a paraszti munka könnyebbé vált. 1969 óta minden termelőszövetkezeti dolgozó rendszeresen munkaruhát kap. Gya­koriak a közösen szervezett kirándulások és színházlátogatások. 1974 végéig 90 személy volt a Szovjetunióban, 65 fő Bulgáriában, 45 fő az NDK-ban, 76 fő Lengyelországban tanulmányúton és csereüdülésen. A tsz évente 5—6 esetben szervez műsoros táncmulatságot a faluban, ingyenes film­vetítéseket, különféle tanfolyamokat. 1962-ben a tsz-ben dolgozók 3%-a volt, jelenleg pedig 18%-a szakmunkás. Évente 8—10 fő vesz részt bentlakásos iskolán vagy tanfolyamon, 4—5 fő levelező oktatásban, 100—120 fő a tsz által szervezett téli tanfolyamokon. A jobb kereseti lehetőségek megláthatok az emberek ruházkodásán is, lakáskultú­ráján stb. 1944-ben a falu 323 háza közül 233 vályogból épült zsúpfedeles volt. E házakat mostmár villaszerű, gyakran emeletes új házak váltják fel. Jelenleg 565 lakóház van a faluban, melyből 320 két-, 65 pedig háromszobás. Vannak akik azt mondják, hogy régebben a parasztok azért laktak nádfedeles kuny­hókban, mert a pénzüket mindig földvásárlásba fektették, most pedig házépítésre fordít­ják. Ez így nem igaz. Az egyik paraszt csak akkor tudott földet venni, ha a másik azt eladta. Ha az egyik gazdagodott, a másik szegényedett. Sem több föld, sem több pénz nem lett azáltal, hogy a földet adták és vették. Ezzel a közösség gazdasága nem nőtt. Most viszont a lakások szaporodnak, újak létesülnek, magasodnak, szépülnek, soka­sodnak. Tehát az egyén és az egész közösség, egy falu gazdagsága is gyarapodik ezáltal. Az anyagi és szellemi gyarapodást mutatják az alábbi számok is: A felszabadulás 1960-ban, a 1974-ben előtt 1944-ben tsz megalaku­a községben lása előtti évben Üjságés 120 350 658 folyóirat Rádió 5 200 348 Motorkerékpár 2 46 93 Személygépkocsi 1 26 Televízió - 2 271 Takarékbetét 1.200.000 Ft 13.404.000 Ft Az új termelési viszonyok kialakulásával és a termelőszövetkezet gazdasági meg­szilárdulásával változtak az emberek és gondolkodásmódjuk is. Lényegében leomlottak a tsz előtti idők tulajdonviszonyaiból eredő válaszfalak, a vagyoni különbségekből eredő gőg, a falu szegényei és gazdagjai közötti korlátok. Alapvetően most már a személyes munkavégzés, a munka hatékonysága és az egész tsz eredményeinek létrehozásában való tevékenység alapján részesülnek az elért jövedelemből. Csak elvétve történik célzás arra, hogy te ez vagy, vagy az voltál a tsz megalakulása előtt. Gyakrabban jelentkezik ellentét a fizikai és szellemi munka között, ami főként abból adódik, hogy az emberek egy része még nem érti meg a nyilvántartási ügyviteli, közgazdasági ellenőrző munka, tervezési, termelésszervezési, kereskedelmi, kooperációs stb. munka jelentőségét, — pedig e munkák jó végzése vagy elhanyagolása döntő jelentő­ségű a termelőszövetkezet életében.

Next

/
Thumbnails
Contents