Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története

1966. 506 256 250 56 52 149 13 42 1967. 490 245 245 56 53 157 19 35 1968. 504 240 264 57 54 161 28 14 1969. 491 232 259 56 54 151 15 28 1970. 490 235 255 56 55 183 23 11 1971. 494 238 256 55 56 197 27 37 1972. 497 233 264 55 57 214 18 15 1973. 494 225 269 56 57 231 18 23 1974. 482 221 261 56 57 231 15 30 A tsz-ben 1962-ben dolgoztak a legtöbben, összesen 855-en. 1969-ben ez a szám 483 volt, 1970-ben a nyugdíjkorhatár elérése miatt sokan kimaradtak a munkából. A tényleges dolgozó tagok létszáma jelentősen csökkent, s ez folytatódik napjainkban is. A termelőszövetkezet által foglalkoztatott munkaerő a dolgozó tsz-tagokból, azok családtagjaiból és alkalmazottakból tevődik össze. A munkaerő az elmúlt 15 évben az alábbiak szerint alakult: év dolgozó besegítő alkaltsz-ben dolgozók tsz tagok családzottak száma összesen száma tagok száma össz. száma 1961. 483 350 833 1962. 492 360 3 855 1963. 461 345 5 811 1964. 426 334 9 769 1965. 409 291 22 722 1966. 386 200 21 591 1967. 371 175 26 572 1968. 354 136 29 519 1969. 341 90 52 483 1970. 332 71 21 450 1971. 329 58 15 395 1972. 287 48 20 355 1973. 292 52 25 369 1974. 271 43 35 349 (1969-ben azért volt a többi évhez viszonyítva lényeges növekedés az alkalmazottak számában, mert az erőmű építésén egy szerelőbrigád dolgozott.) 1974-ben az első évek létszámának már csak 45%-a dolgozott a tsz-ben. A mezőgazdasági munkaerő csökkenése országosan is végbemegy. Ez természetes következménye a gépesítésnek. Azonban Visontán ez a csökkenés gyorsabb a kívántnál, a gépek nem tudják a kieső munkaerőt minden területen pótolni. Csúcsmunkák idején munkaerőhiány van, néhány ágazatot pedig (zöldségkertészet, gyümölcs- és szőlőoltvány-iskola stb.) többek között a munkaerőhiány miatt kellett megszüntetni. A tsz-ben dolgozók számának jelentős csökkenése ellenére a gazdaság alapvető munkáit időben és jó minőségben el tudja végezni. Az egy dolgozóra jutó 10 órás munkanap az elmúlt 15 év alatt közel a duplájára nőtt. 1962-ben egy dolgozóra átlagban 104 munkanap-teljesítés jutott, 1969-ben már 190 nap, 1974-ben pedig 204. A korszerűbb agrotechnikai eljárások bevezetése, a gépesítés, a jobb munka- és üzemszervezés, valamint a vezetési módszer tökéletesedése eredményeként a munka termelékenysége is jelentősen nőtt. 1961-ben egy munkanap 170 Ft, egy dolgozó pedig egész évben 17 600 Ft bruttó termelési értéket produkált, 1969-ben egy munkanap átlagban