Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története

A fenti adatokból az derül ki, hogy a kalászosok terméseredménye főként az 1970-es évektől fokozatosan emelkedik. A kalászosok betakarítása 1963. óta teljesen gépekkel, kombájnokkal történik. A tsz első éveiben még kombájnnal és hagyományosan kézzel is arattak. Először kombájn 1961 nyarán dolgozott a faluban, akkor igen nagy érdeklődéssel kísérték az emberek. A kalászosok átlagban holdanként hatóanyagban 70 kg nitrogén és 80 kg foszfor műtrágyát kapnak. A célszerű talajhasznosítással és műtrágyázással a jelenlegi gabonatermesztési eredmények tovább növelhetők. Az első években Fleischmann és Bánkúti búzafajtákat, a későbbi években Fertődi és Mironoszkája, 1974—75-ben pedig Rannája és Kavkáz fajta búza termesztése folyt. őszi árpából Horpási kétsoros, tavaszi árpából pedig Tápláni sörárpa fajtát termesztett a gazdaság. A tavaszi árpa teljes egészében söripari célra került felhasználásra, országosan is jó minőségben. A másik fontos szántóföldi növénye a gazdaságnak a kukorica. A kukorica évenkénti termésátlagát az alábbi táblázat mutatja: Közös művelés 1 kh-ra jutó Háztáji Kukorica Év alatt álló teátlagtermés a területe közös és 1 rület össz. közös kukoritáji kh. cánál, májusi kh. kh. morzsoltban q 1961. 380 6,8 350 730 1962. 310 10,2 249 559 1963. 400 11,9 240 640 1964. 390 14,6 236 625 1965. 297 12,2 225 522 1966. 287 11,7 231 518 1967. 260 9,6 225 485 1968. 280 7,4 236 516 1969. 260 13,6 213 473 1970. 200 12,0 224 424 1971. 180 9,9 230 410 1972. 112 19,55 241 353 1973. 113 18,23 247 360 1974. 84 18,86 259 343 Kukoricából a tsz megalakulása előtt holdanként — májusi morzsoltban számolva — 8 q termést takarítottak be. Most a háztáji és közös kukorica több termést ad együttesen, mint a magángazdálkodás össztermése volt. A táblázatból az derül ki, hogy a közös kukorica termesztésben gyengék az eredmények, de a megyei átlag körül ingadoznak. Ennek fő oka az, hogy a legjobb kukoricatermő területek a kisajátítás miatt kiestek a termelésből, továbbá a jobb kukoricaföldek minden évben háztájiként kerültek kiosztásra, harmadszor az agrotechnikai módszerek tökéletesítésére is szükség van. A kukoricánál 1973-ban került bevezetésre a vegyszeres gyomirtás és a gépi betakarítás. A következő időszakban szükséges megoldani a zárt termesztési rendszerhez való csatlakozást. Az állattenyésztés a községben és a termelőszövetkezetben is jelentéktelen. A községben hajdanában sem volt jelentős ez az ágazat, ennek következtében hagyományai sem alakultak ki. A lóállomány a termelőszövetkezet megalakulása előtti évben, illetve a tsz első éveihez viszonyítva is jelentősen csökkent.