Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története

Az első évben a kukoricát is családi vállalásra adta ki a tsz, azonban a tagok nem vállaták el művelésre az egészet. A tagság a kukoricánál részesművelést akart. Az akkori felsőbb álláspontok szerint részesművelésre semmit nem lehetett kiosztani. A kukorica egy része 1961-ben kapálatlan maradt, bár vasárnapokon az egész vezetőség és adminisztráció is kukoricát járt kapálni. Ezzel függött össze az is, hogy a tsz-hez a járási szervek egy patronáló csoportot küldtek. 1961 júniusában az alvégi trafóház építésekor az ott lefoglalt terület miatt nézeteltérés keletkezett a tsz vezetői és a bánya megbízottai között. Ennek folytán a bánya egyes vezetői olyan tájékoztatást adtak a járási szervek részére, hogy azért nem halad Visontán a munka, mert a vezetők a munka szervezése helyett velük vitatkoznak. A járási szervek júniusban egy 3 tagú „megerősítő" brigádot küldtek a tsz-hez. A „megerősítő" brigád gyakran ittas állapotban beleavatkozott a tsz minden ügyébe, olyanokba is, mely csak a vezetőségre vagy a közgyűlésre tartozott. A tsz vezetőinek megkerülésével intézkedtek a háztáji panaszok, belterületek, munkaügyi, munkaszervezési és egyéb kérdésekben is Mindenféle szabály figyelmen kívül hagyásával tett intézkedéseikkel zűrzavaros helyzetet teremtettek. Több helyen a tettlegességig menő viták voltak a munkacsoport és brigádvezetők, valamint a „megerősítő" csoport között. Ennek következtében a brigád- és üzemvezetők zöme írásban benyújtotta lemondását. A tsz vezetősége lemondásukat nem fogadta el, ellenben kérte a járást, hogy a „megerősítő" csoportot vonják vissza, ami meg is történt. 1961 április közepén volt az első előlegfizetés. A tsz munkaegységenként 18 Ft-os előleget fizetett ki. Ez kevés pénz volt, de mégis örömet okozott, mert a tagok így bizakodóbban néztek az év végi zárszámadás elé. A 18 Ft-os előleg ekkor nagy pénz volt, hiszen az 1961 februárjában tartott vécsi, domoszlói és más tsz-ek zárszámadó közgyűléseken az ottani tsz-tagok 16, illetve 17 Ft-ot kaptak munkaegységenként teljes évi részesedésként. 1961 nyarán a tsz-tagok között voltak többen, akik év közben 30 Ft-ért „árusították" munkaegységüket, azaz az általuk teljesített munkaegységet 30 forint ellenében más nevére Íratták át. Az 196l-es év mennyiségileg és minőségileg is jó szőlőtermést hozott. Egyéb termények is általában jól sikerültek. A tsz alapjai feltöltődtek. Igen jelentős biztonsági tartalékok képzésével meg tudta alapozni az utána következő évek termelését és személyi jövedelmét. A tagok személyi jövedelme meghaladta a járási átlagot (munkaegységenként 50 Ft-ot és prémiumot kaptak), s az emberek kezdtek meggyőződni arról, hogy a termelőszövetkezetben is meg lehet élni... Az első év megmutatta, hogy lényegében helyesnek bizonyult a munkaszervezetek kialakítása, a brigád és családi.művelések kombinációja, a különféle anyagi ösztönzők rendszere, a gazdálkodás fő irányának és arányainak meghatározása, a beruházási program. Bebizonyosodott az is, hogy a különféle szintű vezetők kiválasztása helyes volt. Az első zárszámadás az egész faluban valóságos népünnepély volt. Azóta már megszokottá vált, az első azonban mindenki számára új, ismeretlen, felemelő érzést keltő volt. Az 1962-es év már több tapasztalattal, nagyobb anyagi megalapozottsággal indult. Tavasszal minden igen kedvezőnek mutatkozott, de sajnos jött a tavaszi zöldfagy. Április 29-én és május 2-án a szőlő nagy része lefagyott, s így holdanként csak 16,8 q termés került betakarításra. Az oltványtermesztés és a kertészet viszont igen jól sikerült. Az 1963-as és 64-es év rekord szőlőtermést hozott. 1965-ben igen csapadékos év köszöntött a mezőgazdaságra. Május elejétől majdnem mindennap esett az eső. Akkor még a hagyományos háti permetezőgépekkel védekeztek a peronoszpóra és lisztharmat ellen. A permetező emberek beleragadtak a sárba. Ekkor