Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )
Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története
behordták. Természetesen a munka díját és a vetőmagot a halmajugraiaknak megtérítették. A gyöngyösi „Mátrakincse" Tsz a visontai szőlőtábla közepén kezdte meg a metszést. Az Anna hegyen az egyik búzatáblát az abasáriak rendrevágóval aratták — azon a címen, hogy előbb az ő tagjuké volt — utánuk gyöngyösiek kombájnnal szedték össze a rendet, azon a címen, hogy a tagosításkor az ő területük lett. Nyáron a visontaiak szedték a Nagytelepen az almát, a gyöngyösiek váratlanul megjelentek egy kocsival és elvitték. Sok hasonló eset volt a takarmányok betakarításánál és egyebeknél is. Az abasári tsz a visontaiakon keresett 100 hold „elveszett" szőlőt. Kiderült, hogy a háztájiakba annyival többet osztottak ki. A kiosztást újra kellett kezdeniük. A háztáji terület osztása Visontán is nehéz helyzet elé állította a vezetőséget, főként a szőlőknél. Az alakulás utáni első napokban elkezdődött a tagok által behozott szőlők felértékelése, osztályozása annak az elvnek az alapján, hogy ki milyen szőlőt hozott a közösbe, lehetőleg ahhoz hasonlót kapjon háztájiként. Minden tag közel lévő, jó szőlőt akart és minél többet. Az ezzel kapcsolatos egyezkedések, alkudozások már az első napokban megkezdődtek és május végéig tartottak. Az akkori rendelkezések és az alapszabály szerint egy közös háztartás egy háztáji fenntartására volt jogosult. Több családnál, ? ol az idős tagok együtt laktak a fiatalokkal, az időseket kamrákba, istállókba költöztet k, hogy ne legyenek közös háztartásban. Látva ezt az abnormális, antihumánus helyzetet, a tsz vezetősége úgy döntött, hogy az idős egyéneknek háztájit biztosít akkor is, ha közös háztartásban laknak a fiatalokkal. Az SZTK-val 1961. februárjában kötötte meg a tsz a betegségi biztosításra vonatkozó megállapodást. A tsz-be igen sok öreg, beteges ember, de kevés fiatal lépett be. A fiatalok nagy része az iparba ment, itthagyva az öregek gondját is a tsz-re. Az öregek gondján központilag úgy próbáltak enyhíteni, hogy a 70 év feletti férfiak, illetve a 65 éven túli nők 260 Ft öregségi járadékot kaptak, azonban erre egy családból csak egy személy volt jogosult. Az ingyenes betegellátás bevezetése miatt ugrásszerűen megnőtt az orvosi rendeléseken megjelentek száma. Az évtizedek alatt elhanyagolt egészségügyi kezeléseket mindenki egyszerre akarta orvosoltatni. A többi átalakult községtől - illetve tsz-től — eltérően, itt méginkább fokozta már az indulás nehézségeit is, hogy a mezőgazdaság átszervezése egybe esett a község határában induló nagy ipari beruházásokkal. 1961 elején a termelőszövetkezeti központot kijelölő bizottság a tsz majorjának a helyét a Sport út végére tűzte ki, mivel az a falu mellett, de a gazdálkodás középpontjába esett, kövezett út, villanyvezeték és artézi víz volt a közelében. A községre kimondott építési tilalom miatt a tsz-központ a kitűzött helyre nem települhetett. A termelőszövetkezeti létesítmények elhelyezését csak a 3. számú műút déli oldalára engedélyezték. Ennek nyomán indult meg 1961. februárjában a tárgyalás a tsz vezetősége és a Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság között a Brezova-tanya átvételére. Az átvétel 1961. június 30-án meg is történt. A gazdaság a tanyán kívül átadta a tanya körül lévő 106 hold szántóföldjét, a tsz pedig cserébe a gazdaságnak adta a Csókási dűlő 77 hold szőlőjét. Az adminisztráció, a munkavégzéssel, az anyag és alkatrészekkel kapcsolatos nyilvántartások megszervezése is sok kezdeti nehézséget okozott. Iskolázott, képzett és gyakorlott személyek a bizonytalan kereset miatt nem akartak a tsz-hez munkára jönni. Gyakorlatlan, 8 osztályos fiatalasszonyokkal kellett a munkát megkezdeni. Az első időszakban összekeverték a neveket, az azonos nevűek közül azoknak írtak munkaegységet jóvá, akik nem dolgoztak; akik dolgoztak, azok meg kimaradtak. Összekeverték a dekát a literrel, a kilog r ammot a méterrel, a hordót a zsákkal stb.
