Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története

E mozgalom nem maradhatott hatástalan Visontára sem. Az MDP járási titkárságának aktivistái 1948/49 telén Visontán is igen sok gyűlésen és összejövetelen foglalkoztak a termelőszövetkezeti csoport alakításának problémáival. Az emberek húzódoztak tőle, még azok is féltek beszélni róla, akik egyébként egyetértettek vele. Úgy vélték, hogy beigazolódik az, amivel a reakció évek óta ijesztgette őket, a kolhoz, a csajkarendszer. A párt az első időszakban Visontán is az egyszerűbb, lazább szerkezetű termelési társulatok létrehozását ajánlotta. Hosszú előkészítő munka és sok tárgyalás után 1949 őszén létrejött itt is az első III. típusú társulás „Vörös Csillag" néven 120 fővel és 350 kh területtel. Ez a csoportosulás 1953 tavaszán felbomlott. 1951-ben „Petőfi" néven szerveződött egy újabb III. sz. csoport, mely 1952. december 10-én termelőszövetkezetté alakult át. A csoport tagjainak jelentős része az átalakuláskor kilépett. Megalakulásakor a Petőfi Tsz-nek 12 tagja volt. Az 1952-es alapító tagok a következők voltak: Török Sándor Bernáth József Bernáth Józsefné Zavarkó István Szabó András Gyürki László Sebők Mihály id. Bernáth Alajos Gábor Béla Török László Kéri János ifj. Siska András Szabó András és Török László 1953 végén a tsz-ből kiléptek, de helyettük új belépők jelentkeztek. 1954-ben 21, 1956-ban pedig már 64 személy dolgozott a kis termelőszövetkezetnél. Az 1956-os események megrendítették a közös gazdaságot, a 64 tagból 40 kérte a kilépését, de a tsz 24 taggal továbbra is megmaradt. Ez a létszám 1959-ben 29-re, 1960 végére 25-re alakult. A kis termelőszövetkezetbe egész fennállása alatt főként a nincstelen agrárproletárok léptek be, akik valamilyen oknál fogva a földosztásból kimaradtak, vagy a földreformkor még nőtlen fiatalok voltak. Ezek részére az a választási lehetőség volt, hogy vagy a nagygazdákhoz mennek napszámosnak, vagy a gyöngyösi iparban keresnek helyet, vagy belépnek a tsz-be. Például 1959-ben az akkori 29 tsz-tag közül 24 teljesen földnélküli volt. Gazdálkodásuk főként a „kulákok" által az államnak felajánlott, vagy műveletlenül hagyott és azért elkobzott állami tartalék területen folyt. összetételét a következő táblázat mutatja: Év Összes terület kh Ebből a tagok által bevitt föld Szántó kh Szőlő kh Legelő Rét kh kh 1954. 127 39 85 35 1 2 1956. 254 50 150 97 1 2 1959. 238 15 154 77 1 2 156