Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Csalog Zsolt: A keresztnévadás Visontán

Visonta a kettőben 1815-19 1820-24 közös: Pál 9,5% 10,2% 9,5% János 20,0 23,7 20,0 Összesen: 100% 100% 83,5% A tartalmi összehasonlítás e módszerével végezhetünk vertikális összehasonlításokat. Megvizsgálhatjuk, hogy a visontai keresztnévadás fél évtizedről fél évtizedrehaladva milyen arányban ismétli meg az előző fél évtized gyakorlatát, Ületve milyen mértékben változtat a megelőző fél évtized gyakorlatán (3. grafikon). 3. grafikon. A közvetlen reprodukció mértéke a visontai keresztnévadásban. Amint grafikonunkról leolvasható, a történeti tendencia a közvetlen reprodukció mértékének lassú csökkenése (130 év alatt a csökkenés férfineveknél 20,6, női neveknél 10,7%). A görbék lejtése azonban nem egyenletes, rövidebb szakaszokon visszaesések és zavarok jelentkeznek (főleg 1845-55, és 1940 körül). A 3. grafikonon a görbék alatti mezőt mint „reprodukciót" értelmezzük, a kiegészítő, görbe fölötti mezőt innovációnak kell neveznünk — itt azonban kétszeresen is indokolt az idézőjel használata. Nemcsak azért, mert voltaképpen még a leggyökértelenebb „nóvumok" esetében is pusztán csak átvételről, kultúrimportról van szó, hanem mivel számításunkban csak a közvetlen előképhez viszonyítottunk, nem tudhatjuk tehát, hogy vajon a közvetlen előzményhez képest új állapot nem valamely korábbi (nem közvetlen, hanem távolibb megelőző) állapot visszaállítását célozza-e (renováció). A változás dinamizmusába ezért mélyebb betekintést ad a 4. grafikon, amelyen 130 év teljes hagyományanyagának sorsát végigkövethetjük. A grafikon felső sora az 1815-tel kezdődő fél évtized névanyagát veszi 100%-nak s nyomon követi e hagyomány alakulását az 1950-es évek első feléig, a második sor az 1820—24 fél évtizedhez viszonyít mint bázishoz s i. t.