Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Fülöp Lajos: Visonta község ragadványnevei

FÜLÖP LAJOS: VISONTA KÖZSÉG RAGADVÁNYNEVET 1. Az alábbi közlemény öt részre tagolódik. A bevezető néhány sor az anyaggyűjtés és a feldolgozás körülményeivel, a második rész Visonta község történetének alakulásával, a harmadik a vezetéknevek, a negyedik a keresztnevek, az ötödik pedig a ragadványnevek vázlatos vizsgálatával foglalkozik. A történeti tények ismertetését azért tartottuk szükségesnek, hogy világosan lehessen látni, milyen változások következtek be a község életében, mikortól tekinthetjük állandónak a mai törzslakosságot. Az anyagot az eddig megjelent monográfiák és a fellelhető levéltári, anyakönyvi adatok alapján állítottuk össze. A vezeték- és keresztnevek bemutatása a ragadványnevek kialakulásának okaira világít rá. Legfontosabbnak a ragadványnevek felmérését, rendszerezését és értelmezését tartottuk. Az adattár összesen 116 ragadványnevet tartalmaz. Az adatközlők magyarázatait szinte szó szerint rögzítettük, s nevük kezdőbetűit az adatok után is feltüntettük. A rövidítések értelmezése a következő: CzJ = Czövek Jenő, 68 éves borbély; Gl-né = Gulyás Istvánné, IS éves háztartásbeli; SJ = Siska János, 71 éves földműves. Az anyag pontosításában rajtuk kívül mások is segítségünkre voltak. Különösen hasznos támogatást kaptunk Kamarás Lajos tanácstitkártól és Nagy János plébánostól. A gyűjtést és feldolgozást 1969 nyarán végeztük. A dolgozat elvi vonatkozásait ugyanezen év őszén a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete és a Magyar Nyelvtudományi Társaság által rendezett névtudományi konferencián is bemutattuk. 2. Visonta Heves megyében, Gyöngyöstől délkeletre fekszik. Területe 4084 kat. hold (ebből 252 kat. hold a belterület). Közigazgatási szempontból hozzátartoznak a Bajnai tanyák, Szurdoktető, Borhy felső-, Borhy alsó-tanya, Csókás puszta, Bossányi tanya, Brezovay tanya, a Kábel- és Erőműtelep. A lakosság lélekszáma (1960) 1580 fő, a családok száma 535. A község a gyöngyös-visontai borvidékhez tartozik. Lakóinak főfoglalkozása a földművelés, a gyümölcs- és szőlőtermesztés, újabban viszont sokan dolgoznak a megindult külszíni fejtésnél és a Hőerőműnél. Az oklevelek tanúsága szerint Visonta már a XIV. században jelentős település. Nevével 1421-ben (Wyssontha), majd 1445-ben (Wisontha) találkozunk először. (Csánki, Magyarország történelmi földrajza I. 56.). A község a XV. században vámhellyel, valamint vásártartási joggal rendelkezik. A török hódoltság idején azonban már csak 8 lakott háza van. Az elnéptelenedő helységbe a XVIL század elején települ be néhány család elsősorban a szomszédos községekből (Abasárról és Halmajról), de jönnek néhányan a Felvidékről is. Ekkor alakul ki a mai törzslakosság magja. 1605-ben 9 adófizetőről vannak adataink (Országos Levéltár, Dézsmajegyzékek E. 159. Heves 1605/2; továbbiakban OL), egy 1720. évi összeírás szerint (Mátra Múzeum Helytörténeti Adattára) 664; (továbbiakban MMHA) már 18 családot tartanak nyilván, 1770-re pedig (MMHA/670) a családok száma 52-re emelkedik. Amíg 1746-ban 352 a lélekszám (MMHA/666), 1786-ra csaknem megkétszereződik, 695-re szaporodik (MMHA/682). Ettől az időtől kezdve a község népességének növekedése egyenletesnek mondható. A visontai plébánia 1810-ben kezdi az anyakönyvezést, a korábbi adatok (1692-től) az abasári plébánia anyakönyveiben találhatók. 3. A vezetéknevek összehasonlításához Fekete Lajos „A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása" c. munkája adja az első fogódzót. Ebben (35) a következő neveket