Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Kovács Béla: Visonta község középkori története

KOVÁCS BÉLA: VISONTA KÖZSÉG KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE Birto kiás történet A történeti kutatások jelenlegi állása szerint a Mátraalját a honfoglalás korában a csatlakozott kabar népesség foglalta el. Anonymus, aki a honfoglalás regényes történetét írta meg, munkájában említi, hogy Árpád a Mátraalján nagy földterületet adott Ed és Edumen cumanus vezéreknek, s egyikük unokája Pata később földvárat építtetett, s e vezérek nemzetségéből származik Aba Sámuel is.

1 Bár Anonymus tudósítása nem mindenben fogadható el hitelesnek, de az idézett szövegrész igaz voltát a további történeti adatok és tárgyi tények is bizonyítják. A Gyöngyöspata község mellett lévő Várhegyen folytatott régészeti ásatások bebizonyították, hogy tényleg a X. század közepén épült az erődítés. Építtetője a községnek is nevet adó nemzetségfő Pata volt, s ez a vár volt a nemzetség egyik központja.

2 A nemzetségből származó Aba, aki a keresztségben a Sámuel nevet kapta a királyi családdal is rokonságba került, mert I. István király húgát vette feleségül.

3 Részben ennek a házasságnak tulajdonítható, hogy a királyi udvarban is magas méltóságot töltött be mint I. István nádorispánja, sőt az István halála után trónra lépő Péter ellenében 1041-ben királlyá is választották. Leszármazottait történeti irodalmunk a névadó ős személyéről összefoglaló néven Aba nemzetségnek nevezi. A nemzetségből származó családok a XIII. század első felében már több mint húsz ágra szakadtak, de az ágak közötti rokonság és a közös őstől való származás megvallását az e korból származó oklevelekben számtalanszor megtaláljuk.

4 A falu birtokosa 1323-ig a nemzetség Csobánka ága volt.

5 E tény ismeretében olyan következtetéseket tehetünk, amelyekből a község legkorábbi történetére is fényt deríthetünk. A falu neve először 1278-ban fordul elő egy oklevélben Vysontha alakban.

6 A szokatlan csengésű, és az országban csak Somogy megyében egy helyen előforduló községnév a személynévből keletkezett helységnevek csoportjába tartozik. Ezt a névadási gyakorlatot jellegzetesen magyar képződménynek tekinti a kutatás, bár maga a személynév kétségtelenül szláv eredetű. Kniezsa István szerint a név eredeti alakja és magyar képzős változata Vyíeslav>Vy^eta>Visonta. Véleménye szerint a magyar névalak a szláv orrhangnak a magyar nyelvből való eltűnése előtt, tehát a X—XI. század határán alakult ki.

7 A név második tagja a -slav a szláv nevekben gyakorta előforduló .dicsőség' értelmű; első tagjának értelme ,nagy, magasztos': a név jelentése tehát ,magasztos dicsőség'. A fentiek értelmében tehát a község névadóját és birtokosát az Aba nemzetség Csobánka ága egyik, a X—XI. század fordulóján született ősének tekinthetjük. Ez a személy nem lehet más, mint Aba Sámuel eddig ismeretlen nevűnek feltételezett elsőszülött fia, aki 1012 körül születhetett. Feltételezésünket megerősíti az a tény, hogy a