Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Szabó László: A jászdózsai fokhagymatermesztés

JEGYZETEK 1 Saját gyüjtásoira és az SZMNA anyagának 122. kérdéscsoportja, 2 Kérdéseink a századfordulóra vonatkoztak. V.ö; az SZMNA 123. kérdéscsoportjának anyagával. 3 A Jászság jómódú gazdái, akik hivatalos helyeken mintegy az egész falut képviselik, ugy emlege­tik az egész Jászságot, mint gazdag, nem szűkölködő, még a szegényebb rétegnek is kenyeret adó területet. Büszkék a Jászság jómódjára, s egyes falvak öntudatát is ez adja. Jászjákóhalma ipa­rosainak öntudata pl. a jákóhalmi parasztságra is átragad : ok is büszkén gazdag " iparos falu­nak" emlegetik. A náluk jóval szegényebb Jásztelket az iparos Jászjákóhalma paraszti lakossága is mélyen lenézi. Ezt falucsufolóiban is kifejezésre juttatja. A jászdózsaiak is ezért tartják meg­bélyegzônek a "fokhagymás" jelzőt, mert a jászokkal össze nem egyeztethető szegénységre utal.Til­takoznak a szegénység ellen " nem voltunk mi szegények ", " itt mindenki megélt, ha dolgozott ", 4 A foldok minőségére részletesebben lásd : TÓTH I, 1972. lo. és földek minőségét is színekkel jel­ző , község tulajdonában lévő tagositási térképet. 5 Eke. A jászdózsaiak még emlékeznek a faekér e, több udvaron maradványával is találkoztunk, / pl. Tury Pál udvarán kettő is./ A mult század 'végén még eléggé általános volt a fagerendelyü eke, a­mely ekéb ől és eketaligáb ól állt. A századfordulón jelent meg az Szak-eke , amely az 194o~es évek­ben szorult vissza, amikor a német tüköracél ekék kezdenek elterjedni. Saját gyűjtés és v.öJ TÓTH I 1972. 34—3^. - Ezen kivül a század első évtizedeiben használták a szomszédos jászjékóhalmi "eke — gyár" készítette nehezebb yasekéket is. - A fokhagymatermesztésnél inkább két vonójószággal húzható könnyebb eleket használták. , , Borona : A szántás után a rögök széttörésére un, rögtörő boronát használtak. Még nóhányan emlékez­nek a fafogu boronára is, de használatban ezeket már nem látták. A századfordulón éltalános, de még az 195o-es években is gyakori volt a farámáju borona , amelynek rámáját helyi kollár készítette, de sokan maguk is meg tudták csinálni. A vas fogakat helyi kovács gyártotta. A borona rendszerint két levélből állt. Egyedi típusnak tekinthető a trapéz alakú egyes borona, amelyet a jászberényi múzeum számára vásároltunk meg. A,két világháború között az S és Z alakú vasboronák is megjelennek. Saját gyűjtés. V.ö: TÓTH I. 1972. 42-43. 6 Ásó : Üzletben.vásárolt, széles lapu ásót használtak, amelynek rugonyát /hágója/ helyi kovácsmes­ter készítette. A rugony L alakú cifrázott kovácsoltvas rúdból készült. Egyik végén nyélre húzható karikával rögzítik. Másik végét befűrészelték, vagy melegen V alakban bevágták és az ásólap felső oldalát ebbe a V alakú vájatba fogták be. 7 Gereblye : V alakban végződő akácfa nyélre szerelt hasáb alakú gereblye fejb e 11-12 akácfa fogai illesztettek, A fogak és a nyél számára cigányfuróval fúrtak kör alakú lyukat. Ezt a gereblyét kol­lárok is készítették, de legtöbben házilag állitották elő. A század elején felvidékiek "tótok" is árulták. 8 Egyszerű, a ház körül található bármilyen deszka. Speciális szerszámot, lábra köthető deszkatalpa­kat egyáltalán nem ismernek. 9 A g ereblye hátába lyukat fúrnak megfelelő távolságra és abba gereblyefogakat illesztenek. Gyakran ez is csak alkalmi szerszám, rákötözik a fogakat madzaggal, vagy dróttal, esetleg egy szöggel meg­ütik. Használat után az ilyet leszerelik, A kukorica kapával való ültetésénél, a répa vetésénél is használnak a nagy tarlógereblyéből /bőgő/ hasonló módon készített sorhuzót. lo Kovácsoltvasból készített egyenlő szárú háromszög alakú hegye felé enyhén gömbölyödő oldalú köpüs kapa, kb. 4o cm-es nyéllel ellátva. Elsősorban a hagyma felszedéséhez, de a zöldség közeinek kapá­lásához is használják. Mindössze két adatközlőm használt ilyet. Ehelyett mások ré pakapricsot hasz­nálnak. Ez félkör alakú kovácsolt acél lap, amely négyzet keresztmetszetű kovácsoltvas nyélre van szegecselve. A kovácsoltvas nyél vége felé félkörben halik, s a félkör alakú hajlat külső oldalára szegecselik a kaprics fejét. A kovácsoltvas nyél akácfából faragott kör keresztmetszetű fanyélbe van erősítve.A répatermesztéssel a község lakói a kengyeli, törökszentmiklósi uradalmakban ismer­kedtek meg a mult század végén,mint summások .Az eszköz valószínűleg ez uton terjedhetett el. - 3o4 -

Next

/
Thumbnails
Contents