Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó László: A jászdózsai fokhagymatermesztés
Szándékosan hangsúly ozzuk , hogy a nu M; élő g y . ok ;'i s okai, y y, h i e do 1 g o k n t. Ugyan Ls oz olyan idômoghn tározó tényező, amol lye] a f ok hagyma termos z lós kezdeteit ene bieg pontosabbon moghabározhatj uk Jászdózsén. A redempció hatáséra a Jászságban nur a XVl'TI. században nagymértékű polgárosodót; indul meg, amely a jászsági omborok műveltségi színvonalára sem hatásnélküli. A jászsági községek közigazgatása, szervezett ügyvitele, a termékekkel való önálló kereskedés / amely a közvetítő kereskedelem kizárásában nyilvánult meg/, a gazdasági élet, főként a földművelés és állattartás központi irányítása, szabályozása megkívánta az írástudó, iskolázott embereket. A jászsági hivatalviselők pedig helyből kerültek ki, úgyszólván beltenyészetnek tekinthetők.^ 0 Ha egy nagyobb gazda azt akarta, hogy gyermekei közül városi vezető emberek kerüljenek ki, iskoláztatnia kellett, mert csak igy juthatott a magisztrátusba. A Jász.erény és Jászapáti között ma is meglévő vetélkedés egyik sarkpontja a gimnázium, Jászapatin olőbb, már 1776-ban gimnázium nyalt. A mult század első felében virágkorát élő Jászdozsa is hasonlóan fejlődik, általában jelentős az iskolát • 31 * i végzettek száma mar a mult szazad közepén. Mindez azt eredményezi, hogy a gondolkodás racionálisabbá válik, a gazdasági cselekedetekhez fűződő kultikus kisérő mozzanatok,irracionális gyógymódok kihullanak, kikopnak. Ilyen elemek csak a vallással, szertartásokkal kapcsolatban maradnak fenn. Egyedül a boszorkányhiedelmek virágzanak, de ezek is leegyszerűsödve, sok tekintetbon a boszorkányok ördöghivését, Isten-ellenességét hangsulyozva, mint a vallassál, egyházzal összefüggő motivumot. Ennek revén természetesen sok irracionális eljárás, gondolat is megmaradt, de szinte min d ig a boszorkányhoz kötve. A mult század első fölében kiteljesedő, majd az Eötvös-féle iskolareform után felgyorsuló és általánossá váló iskolázottság söpörhette tehát el az országszerte általánosan in ismert, a fokhagymához fűződő egyéb gyógyitó eljárásokat is. Valószinü, hogy a fokhagymatermesztés intenziven csak e hiedelmek elhalása után alakulhatott ki, különben életben tartotta volna a hozzáfüződő szokásokat, babonákat is, mint ahogyan intenzívvé tette a még megmaradt fokhagymához kötött gyógymódokat is. A fokhagymatermesztéssel a szegényebb rétegek foglalkoznak, ezek kiegészitő jövedelme, s az ő iskoláztatásuk később indul meg. Ezeket a hiedelmeket ők valószínűleg tovább őrizték mint a vagyonosabbak, s a fokhagymatermesztés pedig csak a fokhagymahoz kapcsolt hiedelmek teljes elhalása után indulhatott meg, ugy véljük megkockáztathatjuk azt a feltevést, hogy ez a növénykultúra a mult száza d közepénél előbb n em igen alakulhatott ki. Ezt az időperiódust látszik igazolni a néphitből következő másik tény is. Jászdozsa néphitéből egy említést kivéve, hiányzik a fokhagyma gonoszűző szerepe. Adataink felvételénél u gyakoriságot is figyelembe vettük, igy az az egyetlen emlités / Luca napkor a csízmába kell bonni gonoszűző céllal/ véletlen is lehet, bár maradványnak is tekinthető, Do ha maradvány is, a palóc vidékek Luca napi szokásával nehezen azonosítható, mert az egész palóc vidéken Luca napján a fokhagymához egész szertartás fűződik. Ekkor a házra /künzöb, kulcslyuk., ajtófélfa, ablak/, istállóra /ajtófélfa, küszöb/, felnőttek és gyerekek testére /mellre, talpra/ fokhagymával keresztet rajzolnak, hogy a rossz szol leinek33 tolj boszorkánytól, betegségtől megvédjék őket, A kereszt rajzolásánál: megvan.a szigorú rituális rondjo, pontosan meghatározott a szertartást végrehajtó személye is. A fokhagyma gonoszűző szerepének hiányát erősiti meg az in, hogy ismeretlen Jászdózsán a " Boldog asszony égyá "-ba tett fokhagyma gonoszűző szerepe is, amely országszorto mog- 297 -
