Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó László: A jászdózsai fokhagymatermesztés
9o-loo ÓV lohnt IVA umir.őJ tudósíthat a:: emlékezőt. Azt azonban, hogy mikor küzdtek foglalkozni volo >:<-. miért, nam tudhatjuk. Ha megvizsgáljuk a fokhagyma termosz lésénél használt eszközöket, ugy találjuk, hogy abban semmi, speciálisan a fokhagymához köthető eszközt nom találunk a ki.'; röyidn ye— Iii kapa kivételével. Ezt azonban ma csak két termolo használja, mások répakaprleset? al végzik ezt a miiveletot, s ezért nem tudhatjuk, hogy ez az eszköz egyedi alkotmány-o, vagy korábban általánosabb volt, A kerti műveléshez kötött so rhuz ú megtalálható ugyan, do ezt a szántóföldi kukorica és burgonya termesztésénél is használják Jászság—szerte, jóllehet mindkét növény őrzi a Jászságban a mai napig a kerti tor nesztés sajátosságait. Nevezetes az is, hogy a fokhagyma fonásakor nem használnak 15 semmiféle speciális eszközt, holott ilyet más vidékről /Békés megyo/ ismerünk. Figyelemre méltÖ viszont, hogy a fokhagymát mennyire bizonyos napokhoz kötötten duggatják / András, húsvét/, s a fokhagyma számára nem kedvező erősen vizes, sáros talajba is elültetik. A vizes talajra mégis egyszerű deszkákon mennek rá, s nem ismerik a bolgárkertészek által használt, lábra szerelhető deszkalapokat, amelyek az ország 17 minden pontján felbukkannak, ahol intenzivebb kertkultúra van. Lényeges mozzanat a fokhagyma olduggatás utáni letaposása, a föld összetömöritése is, hogy a növény jól, megkapaszkodhassak. Másutt e célra / pl. a bab termesztésének hasonló fázisához/ un. kézi sorhengort alkalmaznak, s ez az eszköz itt ismeretlen, helyette a lábbal való letaposás kezdetlegesebb módja él. 19 / A speciális eszközök hiánya , valamint a másutt meglevő hasonló celu, esetleg mas kerti növény termesztésénél alkalmazott kerti szerszámok nem léte, ha nem is bizonyitja, de valószinüsiti azt, hogy a fokhagymatermesztés a jelzett loo évnél nem sokkal tekinthet nagyobb múltra vissza. Annak ellenére, hogy a fokhagyma igénytelen növény, nem sok gondozást kivan, s éppen — mint látni fogjuk - ez az igénytelensége az egyik oka az intenzivebb termelésnek, nagyobb mult esetén kifejlesztett volna speciális eszközöket is, vagy lehetőséget adott volna célszerűbb, a munkafolyamatot meggyorsitó eszközök átvételére . A fenti megállapítást látszik valószínűsíteni a fokhagymának a táplálkozásban betöltött szerepe is. Jóllehet figyelembe vesszük a növény fűszernövény jellegét, s azt, hogy önálló ételek kialakitására nem alkalmas, s a benne való bővelkedés nem eredményezheti azt, hogy egy ételbe több fokhagymát tegyenek az átlagosnál, mégsem hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy a fokhagymás ételek száma és gyakorisága hasonló a környező nem fokhagyma termesztő községekével. Fokhagymás ételek közül a bablevest, savanyu babot, kolbásztölteléket, kocsonyát, abált szalonnát /igen kis mennyiségben/, paprikás szalonnát /igen kis mennyiségben/, ha ;-ymamártást, fokhagymás sült hust /rendszerint oldalast, csontos hust/ ismerik, de közülük a fokhagymamártást, fokhagymás hust igen ritkán, esetlegesen fogyasztják. Egyéb alkalmakra kultikus célból esznek fokhagymát magában, vagy gyógyszerül, de önmagában ételként nem fogyasztják, mint pl. a szegényebbek Pusztamonostoron, ' iszaburán, A fokhagyma nagyobb szerepet k a P Jászdózsán a néphitben, főként az állat és emborgyógyánzatban,,vagy egészségóvásban. Fogyasztják magas vérnyomás ellen : " A fokhagymát nagyon szeretem. Azt minden reggel eszem. Mostmár nem, de ezek olőtt minden reggel ettem egy fejet, do csak ugy éjomra. Az a vérnyomástul jó. Jobb mint az orvosság. Ezt mindég fo —
