Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Szabó László: A jászdózsai fokhagymatermesztés

közé répát iilti tünk, ugyhogy nem lőhetnek nagyon közöl egymáshoz a sorok." A már kibújt hagyma t leginkább az Idő gondozza. Az befolyásolj a, hogy milyen nagyra nő, milyen egóa••,Üégős lösz. " A nagy szárazság nom jő a,hagymának. Ha nagy feje van, akkor csak kis harmatost) kell neki, mort akkor mán nyől. Csak hogy booreszkegyen a föd." Ar, oső? idő ártalmas a fejes hagymának : " A fokhagymának csak az a betegsége van, hogy kivesz. Hint ahogy mondtam, megrohad, oszt lohull a szára, elpusztul. Azért mikor mán fejen, sok vizet,kap és az mogrohasztja. De féreg, ilyesmi nem támadja meg. Se gomba, se penész, semmi. Csak a szára megy el. Azt késsel szedjük fel, szétfejtjük, mert van olyan aminek a gerezdje jő, azt eltesszük. Most is felszedtem hat sort, de nem sok lett bolüle. Ë2 a tavasz hagyma nem kapott esőt, szárazság volt, aztán megnyőtt és akkor kapta az esőt. Megrohadt a fej. Felástam hat sort, de ugy lehet nem lesz belőle öt koszorú se. Az őszi könnyebben pusztul el, azért is ültetek tavaszit. " A fokhagyma gondozásának ogy művelete van, a kapálás, s ez mindig az időjáráshoz igazodik. " Mikor nagy esők járnak rája, fel kell mindig,lazítani, mikor felszikkad a főd. Minden nagy eső után. Nem kis eső, mondjuk nagy eső." Egyesek tudni vélik, hogy ötször is kell kapálni a fokhagymát, mások két vagy három kapálást emlegetnek, de gyakorlatilag nem találkoztam olyan termelővel, aki kettőnél többször megkapálta volna. " Hát az idén elültettem, nagyobbrészt decemberben ültettem, mert nagyon jó idő volt rá, oszt olyan hagymák lőttek rajta, hogy nagyon faj ínak.,Tavaszon eztet mikor kapáltam ? Márciusba. Március derekán. Azóta nem, csak felszedtem. " A hagymaföldek éppen ezért a felszedés előtt teljesen elgazosodnak, főként a szántókon, a határban. Ha köztes növény nin csen, akkor lehet is hagyni, A kapálások számát és idejét megszabja a hagyma fejlődése is. Amig a feje kicsi lehet a sorok közét rendes kapával is kapálni, de ha fejesedik, csak kis rövidnyelü kapával vagy répakapirccsal irtják közüle a gazt.'''

0 Sokan ekkor már hanyagolják a kapálást is, mert könnyen megsérthetik a fejet és az megrothad. " A fokhagymához nem lehet közel menni egészen, mikor már fejezik. Mert ha a kapa megsérti kipusztul . ,Annak csak a közit kell kapálni. Mikor előkapáljuk illenok-e / fél hüvejk-ujját mutatja/. Mikor kibújnak, akkor csak a kapriccsal lehet hozzá közel menni. Az nem sérti meg. " Ha nagy a szárazság, a kertben vetett hagymákat öntözni is szokták bádog locsolóból, egészen addig mig fejesedni nem kezd. A határban levő földeket nem locsolják. Felszedés ; Az őszi hagymát aratás előtt szedik fel és " aratásra már pénz van belőle. " A felszedést június derekán már meg lehet kezdeni, június végére már uj növénnyel is bevetik az őszi hagyma helyét. Rendszerint babot, uborkát, borsót vetnek utána, mert ez,még rendesen beérik. A tavaszi hagymát aratás után, kb. augusztus közepére szedik fel. A felszedés vagy egyszerűen kihuzgálással vagy ásással történik. Hogy melyiket alkalmazzák, azt az időjárás szabja meg. " hzt megint az idő mongya meg, hogy mit kell csinálni. Van olyan idő, hogy nem is kell ásni. Máskor meg kell ásni azt a sort ahol a hagyma van, Összetömörődik a föld, száraz. Ha vizes,a föld, akkor ki lehet húzgálni, mert erős a szára. A tövinél fogjuk mog, ugy húzzuk ki. Ha valami beleszakad, akkor csak külön edénybe - 291 -