Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Szabó László: A jászdózsai fokhagymatermesztés

" a fejér székes fődön nem torom mog." L«ginkább a kötöttebb agyagos, vagy a fekete föld a jó, murt " a keményebb fődben nem VOEZ ugy ki." Ha a hatérrószeket tekintjük, akkor a fekoto földü Borok nevü határrészt tartották erre legalkalmasabbnak : " Erős foknte fődet .szereti legjobban. Hát mindjárt itt.a Bereknél megkezdődik az erős feko­to főd Dósán. Az egész ki az apáti határig olyan. Az való neki. " De jó még ezen ki­vül a község belsejében lévő házkörüli kertek földje is és a régi szérűskert övezetbe tartozó Túl atam án fekvő . gyengébb földek területe is, amelyet ma házkörüli veteményes kertokkcnt hasznositanak. A fokhagymaföldek tehát két helyen feküsznek a határb an és a község belterületén.Mind­két helyen kerti művelés*"^ szerűen és azonos módon folyik a termesztése, s eltérés csak a föld feltörésében lehetséges. A tavaszi hagyma alá ugyanis a szántóföldekből kihasí­tott hagymaföldeket rendszerint felszántják még ősszel. A nagy rögökben maradt szán ­tást aztán a fagy télen szétveti és tavasszal könnyen művelhető, P hagyma számára is jól megdolgozható. Az őszi hagyma alá azonban nem mindenki szántja fel a határban levő földet sem, mert " a szántást azt meg kell kapálni, mert nagy ekevágások vannak rajta. De ha ássa az ember, akkor nem kell kapálni, akkor el lehet ültetni. " A szántás yiszont ősszel is hasznos, ha trágyázzák a földet, mert a trágyát az eke jól beleforgatta. A ta­vaszi hagyma alá a szántás tavasszal csak akkor történik, ha trágyázzák a földet, külön­ben csak felkapálták. Mivel a hagymával csak kisebb földü emberek foglalkoztak, s sokan csak a belterületen termelték, sokkal jellemzőbbnek kell tartanunk a föld felásását, mint a megszántását.Az ásás történhet ugy, hogy előtte szétterítik vasvillával a földön a trágyát, amelyet a szántóföldre szekérrel, a kertekbe talicskával hordanak ki, s ugy hogy nem trágyáznak, csak egyszerűen felássák. Ha a trágyát beleássák a földbe, akkor azonnal ültetik a hagy­mát, ha nem trágyáznak, akkor még egy ideig állhat a föld felásottan is. A föld felásása rugonyos ásóval történik.^ Ha a trágyát beássák, mélyebben kell forgat­ni, ha nem trágyáznak, akkor csak az alsó rugonyig nyomták le az ásót. Ásás közben min­den gyökeret, tövet kidobálnak a földből. " ... Kitisztítottam mindenféle töveket. Ezt a vad töveket. Nem is hozta tavaszon az ásott főd mindenféle dudvát, hanem szép hagymát termett." A felszántott földet rögtörő boronával meghúzatják, de ez nem elegendő, gereblyével is porhanyósitják, éppen ugy mint az ásott földet. A gereblye egyszerű 11-12 fogú fagoreb­7 lye volt, olyan amit a szénamunkáknál, marokszedésnél használtak. Duggatás : Aki rendszeresen és eladásra is termelte a fokhagymát, az a sajátjából tett félre dug­gatni valót, aki nem rendszeres termelő volt, az kölcsön kért pár fejet vagy a piacon, esetleg a szomszédtól megvásárolta, Duggatni egyesek szerint a kisebb, keményfejü hagy­ma való. "Ha árulom is, ugy mondják : duggatni valót aggyon, kisebbet. Ezt is koszorú­ba áruljuk." Néhány régi termelő azonban a nagyobb hagymát tartja alkalmasnak : " Én a sajátomból teszem félre a duggatni valót. Én magamnak olyat választok, ami nagyobb. An­nak vastagabb a hajtása. A legnagyobb fejeket válogatom ki. " A hagymát közvetlenül - 289 -

Next

/
Thumbnails
Contents