Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Tóth Ilona: Határhasználat Jázsdózsán
ügyeltek. Az ő joguk volt a tililŐutak füvének lekaszálása .is. A határbeli szekérutakat, dűlőutakat egyébként a birtokosok közösen tartották rendben : előre maghatározott időpontban - leginkább tavasszal, rossz idő esetén ősszel is - mindenki köteles volt megjelenni a kijelölt helyen és végezni az utegyengotést, az ut melletti árkolást a viz levozotéséro, stb. Ezt a közös utjavitást később már egyre inkább elhanyagolták. A dűlőben tal álható, leginkább a föld végén lévő akácfák vagy más fák a földbirtokos tulajdonát képezték. Ugyancsak azé a birtokosé volt a határban a Tárna medrének kaszálási joga is, akinek a földje végébe esett : saját földje szélességében lekaszálhatta. Ugyanígy volt a faluban is. Utóbb már csak a gátőr kaszálhatta. A Görbeérben termő nádat pedig felosztották egymás között, tehát közösen használták fel. Ismét ujabb határhasználati rendszert már csali a termelőszövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás hozott létre, s ez napjainkban is erősen alakulóban, a forrás állapotában van. Az elmondottakban átfogó képet próbáltunk rajzolni Jászdózsa határhasználatáról a természeti, történeti és gazdasági összefüggések tükrében. Jellemezni kívántuk azt az u tat, ahogyan Jászdozsa életében a két legfontosabb üzemág, a növénytermesztés és állattenyésztés viszonya időről-időre alakult, s végül a határt földmüvelésre alkalmas kulturtájjá változtatta a lakosság, végsőkig.kihasználva azokat a legrosszabb földeket is, amelyek még alkalmasak növénytermesztésre. Az elmondottak megvilágítják azt is, hogy ez a fejlődés, bár egy általánosabb, országos fejlődés menetébe illeszthető, mégis a helyi viszonyoktól meghatározott és igy konkrét megvalósulási formája kizárólag jászdózsai sajátosság. Az itt meglévő különböző minőségű és adottságú földek, a korábbi történetileg kialakult művelési rendszer, a jogviszonyok, a társadalom rétegzettsége adott konkrét for mát elsősorban ennek az országosan jelentkező, a Jászságban talán valamivel hamarabb és intenzivebben meginduló átalakulási folyamatnak;.
