Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Tóth Ilona: Határhasználat Jázsdózsán
gel ónok alkalma;; terület, t. a já:;zduzsa.1 lakosok, dor;./ val. :.jnj koppon ellensúlyozzák a saját határukban föltört legelők óu rétek fogyását, és ezzel párhuzamosan az állat állomány számszerű fogyását is. Könnyű volt a földszerzés : egyrészt a dózsaiak ehhez megfelelő anyagiakkal rendelkeztek, másrészt .Jászberény és Apáti is szívesen ólad ta a belterületétől távol fekvő, gyenge minőségű határ részt »mar az 19oo-as évektől kezdődben. Dózsa szamára közelisége és állattartásra alkalmas jellege miatt is megfelelt a terület. Az őrsi birtokon pedig Jászdozsa Jászapátival és Árok szállás sal osztoz.ott 19o8-bau, a bárói tulajdon eladásakor. Később még ezeket a gyepeket is feltörték és átjártak művelni az emiitett községek közigazgatásilag megállapított határába. A több mint looo kh-t kitevő területet bár közigazgatásilag az emiitett közsógek T hez tartozik, ma is a jászdózsai termelőszövetkezet műveli, amely igy a Jászság legnagyobb földterülettel rendelkező termelőszövetkezete lett. A Jászságban - igy Jászdózsén is - az ország legnagyobb részétől eltérően, főként éppen a tagosítást követően lejátszódott még egy, a gazdálkodás határhasználati, termelés technikai és üzemszervezeti formájára nézvo döntő folyamat : meggyorsult, nagy méreteket öltött és általánosöá vált a tanyásodási folyamat, kialakult a tipikus tanyás, , 121 gazdálkodás, amelyet szinten egy ujabb gazdálkodási rendszernek kell tekintenünk. Olyan forma, amikor a gazda kissé nagyobb tagu földjén tanyát épit, először csak munka 122 közben, majd állandóan kinn lakik, allatait ott tartja, termesét is oda hordja. A tanyásgazdálkodás előnye elsősorban a munkamegtakarításban rejlik, több lehetőséget 123 adva az okszerű müvelesre, lehetővé teszi a belterjességet, stb. A tanya jellegének meghatározásakor elmondhatjuk, hogy az "a falvakban és városokban való mezőgazdáknak határbeli gazdasági telepe, amely elsősorban az állattenyésztésnek, de mellette a föld. ' , 124 müvelo munkának is szükséges határbeli üzemhelye. Mem önallo települések ezek a tanyák, hanem " a hozzátartozó földbirtokkal együtt valamely város, vagy nagyközség függvényei." A területileg és közigazgatásilag is Jászdózsához tartozó tanyák eredetének, kialakulásának kérdésével, sem pedig birtokjogi, társadalmi, stb, problémáival nem kivánok itt részletesen foglalkozni, csupán néhány, elsősorban gazdasági vonatkozására szeretnék utalni . Maga a tanyásodási folyamat az egész Jászságban megindult mar jóval a tagositás előtt. Éppen a határhasználat formája, a földek egy részének végleges egyéni tulajdonba adása - és fordítva is igaz - gyakorolt már a XIX. század elejétől kezdve döntő hatást a településforma, a tanyarendszer kialakulására, a megváltott pusztákon éppúgy, mint a falvak belső határában. A hatóságok nem egyszer rendeletileg is igyekeztek tiltani a tanya építést. Korábban is említés történik már a jászok " szállásairól ", mezei gazdasági ópitményeir61. A magyar nyelvnek ugyanis két szava van annak az épületnek a jelölésére, amelyet ma tanyának tekintünk. A legrégibb időktől a XIII. század közepéig szállás , volt az általánosan használt elnevezés, azóta podig a tanya , amely elnevezés a XVII. században merült fel először és a XVITI. század végére vált általánosabbá a használata. Egyes források alapján ugy látszik, hogy a jászok említett szállásai meg nem lehettek ] 26 földműves tanyák, csak az állatgazdálkodas helyei. A nópösszeirns ezeket nem is vet to fol, mint emberi lakóhelynek alkalmatlan építményeket. A határ megszállása tehát pás
